Hagyományőrző csapatok – Legio Brigetio
2013.05.17. -Molnár Attila-
Idén május 11.-én az óbudai Aquincum Múzeumban került megrendezésre a római tavasz ünnep, avagy a Florália ami mára már hagyományosnak tekinthető. Az eseményen a HadSzemle is képviseltette magát és interjúkat készítettünk a jelenlévő hagyományőrző csapatokat. Második interjúnkban Varró Lászlóval, a Legio Brigetio centuriojával beszélgettem az ókori hagyományőrzés nehézségeiről, a csapat idáig elért eredményeiről valamint, hogy mit jelent számukra a legios életforma.
Molnár Attila (HadSzemle.com): Salve! Először is szeretném megköszönni, hogy elvállaltad az interjút. Ha nem gond kezdjük egyből a közepén a történetet. Mesélnél egy kicsit a csapatotokról? Mi a hivatalos nevetek és milyen történelmi korszakot kívántok megjeleníteni egy-egy rendezvény során?
Varró László (Legio Brigetio): A csapatunk neve Legio Brigetio. Komáromi alapítású hagyományőrző csapat vagyunk. Az ókori Római Birodalom idejében legios tábor állt Komárom környékén és az ott állomásozó katonák emléke előtt szeretnénk tisztelegni.
Mi a csapat nevének a története, jelentése, illetve mikor kezdtétek a hagyományőrzést?
A hagyományőrző csapat alapításának ötlete egy munkahelyi beszélgetés során merült fel valamikor 1993-ban. Az elképzelés eredetileg egy római evezős hajó megépítése volt, majd ez a nagyszabású terv alakult át azzá a gondolattá, hogy az egykor Brigetioban állomásozó római katonák életét felelevenítsük. Némi könyvtári búvárkodás után választottuk ki a Legio I Adiutrixot, mint megjelenítendő csapatot, amely több évszázadon keresztül ( 90-es évek végétől a 440-es évekig) őrizte a dunai limes ezen szakaszát.
Az elképzelés és a szándék adott volt, majd hosszas kutatómunka indult annak érdekében, hogy minél pontosabban rekonstruálhassuk a korabeli felszereléseket és a katonai életet. A megfelelő információk birtokában megkezdhettük a ruhák és a fegyverek legyártását. Ekkor négy ember számára készítettünk harci felszerelést, és ezekkel léptünk fel első ízben, egy barkácsáruház családi napján még 2000-ben. Mivel nagy sikert arattunk, úgy döntöttünk, hogy társaságunknak hivatalos formát adunk, így alakult meg Legio Brigetio Hagyományőrző Egyesület néven a csapat 2001-ben. Ezután a létszám és a felszerelések mennyisége is növekedésnek indult, így jelenleg 17 katonát (1 centurio, 1 vexillarius, 1 signifer, 15 legiós), valamint 3-4 civilt (főként a megértő feleségek soraiból) tudunk kiállítani.
Milyen idős a csapatotok, a tagok átlagéletkora körülbelül mennyi? Az élet mely területéről származtok?
Az átlagéletkorunkat egyszer kiszámoltuk, ez körülbelül 33 év körül van. Az élet szinte minden területéről származnak embereink, így van közöttünk tűzoltó, menedzser, betanított munkás, és tanuló is.
A hagyományőrzésen belül mi az egyesületetek fő profilja? (viselettörténeti bemutató, harci bemutató stb.)
Csapatunk megpróbálja minél hitelesebben bemutatni a római legiosok életét, azt, hogy hogyan nézhetett ki egy korabeli katonai tábor, valamint harci bemutatókban, csatajelenetekben veszünk részt baráti csapatokkal, például a Norde Gardal, a Legio Leonummal., a Collegium Gladiítoriummal és nem utolsó sorban a Csallóközi Lovasíjászokkal.
A felszerelésetek terén mit szeretnétek még elérni? Mik a jövőbeli terveitek ezen a téren?
A klasszikus császárkori római legionárius képének bemutatásán kívül, ami ugye általában a köztudatban él, próbáljuk szélesíteni repertoárunkat. Körülbelül 3 éve felvállaltuk azt, hogy a késő római hadsereggel is foglalkozunk. Ennek az időszaknak a felszerelését és hadmozdulatait is próbáljuk megjeleníteni. Minél hitelesebb felszerelést szeretnénk összehozni, például most a spathainkat, a késő római hadsereg által használt kardjainkat szeretnénk egy olyan szintre felhozni, amire azt mondhatjuk, hogy elfogadható hitelesség szempontjából.
Szerintetek mi okozza ma Magyarországon a legnagyobb nehézséget egy hagyományőrző csapatnak?
Egyértelműen a pénz.
Milyen hazai és/vagy külföldi eseményeken jelenik meg rendszeresen a csapat?
Megalakulásunk óta minden évben több fellépésen és programon veszünk részt országszerte. Ilyen például a városunkban 1993 óta évente megszervezett Komáromi Napok, a tatai Víz, Zene, Virág Fesztivál, Floralia (római tavaszünnep) az aquincumi múzeumban, vagy a Savaria Történelmi Karnevál. A 2003-as esztendő jelentős eseménye volt a lussoniumi (Dunakömlőd) római erőd romkertjének megnyitása, amin egységünk szintén részt vett. Ugyancsak ebben az évben adtunk díszőrséget a komáromi Klapka György Múzeum kiállításának megnyitóján, ahol a brigetioi polgárváros területéről előkerült ékszerritkaságokat, és egyéb leleteket mutatták be. Külföldi fellépésként pedig a horvátországi Pulában megrendezésre kerülő Antik Hétvége nevű történelmi fesztiválra.
Milyen jövőbeli terveitek vannak csapatszinten?
Elsősorban, mint említettem a felszerelésünk folyamatos fejlesztése, illetve szinten tartása. Ezen kívül megpróbáljuk hitelesen visszaadni az akkori római katonák életét, itt gondolok elsősorban a hétköznapi élet bemutatására. Ez nem könnyű, hiszen kevés forrással rendelkezünk arról, hogy ez hogyan nézhetett ki akkor, de igyekszünk lehetőségeinkhez képest ezt maradéktalanul teljesíteni.
Ha valaki ma felkeresne titeket, hogy el akar kezdeni foglalkozni a hagyományőrzéssel és mondjuk pont azt szeretné csinálni, amit ti, mit tanácsolnátok neki?
Legalább hat ember gyűjtsön maga köré, akik hajlandóak időt és anyagiakat nem kímélve ebben részt venni. Ez így elsőre furán hangzik, de véleményem szerint egy ilyen dolgot csak jelentős áldozatokkal lehet jól csinálni. Ha nem sikerül egy olyan társaságot összekovácsolni, akik hajlandóak egy ilyen dolgot működtetni, akkor nem működik.
Köszönöm szépen, hogy időt szakítottál ránk, minden jót valamint további sikeres munkát szeretnék kívánni Nektek a Hadszemle nevében.
Köszönöm szépen és viszont kívánom.
A Legio Brigetio Hagyományőrző Egyesület hivatalos honlapja: http://www.legiobrigetio.com
- Molnár Attila -
Forrás: http://hadszemle.com/legio_brigetio_interju/
|