Tizedik Gemina Légió Hagyományőrzői
2013.04.19. 00:09, -Molnár Attila-
Mai interjúnkban egy újabb római csapatot sikerült meginterjúvolnom, mégpedig a Tizedik Gemina Légiót, akik a Kr. u. I.-II. század legionáriusainak a hagyományait ápolják. Servius Bellius Alexander, polgári nevén Bereczki Sándor, a csapat vezetője és Quintus Valerius Aper, azaz Góczon Tamás a csapat „mindenese” állta a sarat jó római legioshoz híven a rájuk zúduló kérdésekkel szemben.
Salve! Először is szeretném megköszönni, hogy vállaltátok az interjút. Vágjunk is bele egyből a közepébe. Mesélnétek egy kicsit a csapatotokról? Mi a hivatalos nevetek és milyen történelmi korszakot kívántok megjeleníteni egy-egy rendezvény során?
G.T.: Salve! Csapatunk, azaz nevezhetnénk úgy is, hogy baráti társaságunk, a Tizedik Gemina Légió Hagyományőrzői nevet viseli. Mint a legtöbb ókori római légiót bemutató hagyományőrző csapat, mi is a Kr. u. I.-II. századot igyekszünk megeleveníteni.
Mi a csapat nevének a története, jelentése, illetve mikor kezdtétek a hagyományőrzést?
B.S.:A Tizedik Gemina Légió bizonyíthatóan állomásozott a II. század elején Aquincumban. Érdekes, hogy ez a tény számomra még nem volt ismert, de valami miatt ez a légió ugrott be először, amikor a névválasztás aktuálissá vált. Budapesti csapat lévén ezek után már nem volt kérdés, hogy ezt a nevet vegyük fel. 2008-ban kezdtük fiammal a hagyományőrzést, akkor még egy másik társaság keretein belül. Ezt követően elkészítettem a zászlónkat és az alá kezdtem toborozni a légiót.
Mikor alakult meg hivatalosan a csapat? Köthető-e ez valamilyen konkrét időponthoz, eseményhez?
G.T.: Az első önálló fellépésünk volt az a fordulópont, ahonnan már egyértelművé vált, hogy külön csapat leszünk. Ez 2011 júniusában történt. A Múzeumok Éjszakáján a mi csapatunk adta a kapuőrséget és a légiós tábort az Aquincumi Múzeum bejáratánál.
Van konkrét központja az egyesületnek, esetleg kötődtök kifejezetten valamelyik tájegységhez?
B.S.: Mivel a csapat tagjai főleg budapestiek, így a központ értelemszerűen a főváros, ezen belül is Aquincum. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk az Aquincumi Múzeummal, ahol júniustól szeptemberig havonta egy hétvégén felverjük a légiós táborunkat és a látogatók, valamint saját szórakoztatásunkra két napra rómaiakká válunk.
Milyen idős a csapatotok, a tagok átlagéletkora körülbelül mennyi? Az élet mely területéről származtok?
G.T.: A legfiatalabb a fiam, aki 14 éves, a legidősebb pedig csapatunk tábori orvosa, azaz optio valetudinariusa, aki elmúlt 60 éves. Az átlagéletkor 30 év körül van. Az élet legkülönbözőbb területeiről jöttünk. Jómagam külkereskedő vagyok, Bellius logisztikai szakember, de van köztünk középiskolai és főiskolai diák, villanyszerelő, újságíró illetve nyugalmazott katonatiszt is.
A hagyományőrzésen belül mi az egyesületetek fő profilja? (viselettörténeti bemutató, harci bemutató stb.)
B.S.: Próbáljuk minél szélesebben bemutatni ezt a kort, minél szélesebb közönségnek. Ez magában foglalja például nem csak a katonai, de a polgári tevékenységeket, öltözködést is. Rendezvényeinken magunknak főzünk Apicius szakácskönyve alapján ihletett korhű ételeket, melyek kipróbált receptjei honlapunkon is megtalálhatók. A táborunkba látogatók magukra ölthetik páncéljainkat, sisakjainkat, kipróbálhatják fegyvereinket és természetesen megkóstolhatják ételeinket is. Igyekszünk egy olyan életképet létrehozni, ahol a látogató nem csak megnéz egy műsort, hanem belülről is megtapasztalhatja, milyen lehetett egy korabeli légiós tábor. Emellett vannak harci, alaki bemutatóink, illetve szertartásaink, melyek a rómaiak hitvilágába engednek bepillantást.
Milyen gyakran tudtok csapatszinten összegyűlni és mondjuk együtt edzeni és gyakorolni egy-egy fellépésre?
G.T.: Igyekszünk legalább havonta egyszer összejönni még a téli időszakban is, ha mást nem, legalább beszélgetni, főzőcskézni egy kicsit. Tavasztól őszig ezek az alkalmak sűrűsödnek. Legtöbbször a fellépéseink nem csak arról a fél-egy óráról szólnak, amíg bemutatjuk a harci alakzatokat, hanem egy egész napos programot kínálunk a közönségnek a légiós táborban, lehetőséget nyújtva a már Bellius által is említett fegyverpróbálgatásra, főzőcskézésre, ismerkedésre korabeli társasjátékokkal vagy egyszerűen csak beszélgetésre, ismeretgyűjtésre erről a történelmi korról. Egyetlen egy célunk van, mégpedig az, hogy mindenki jól érezze magát.
A harci bemutatókon előre megírt koreográfia szerint cselekszik a csapat, vagy inkább a szabadvívás a jellemző?
B.S.: Inkább az előre megírt koreográfiát részesítjük előnyben. A római hadviselésben nem a vívótechnika, az egyéni dicsőség és látványos harc volt a lényeg, hanem az egységben történő gondolkodás, a csapatszellem. Ezért voltak sikeresek a római légiók a gyakran sokszoros túlerőben lévő ellenségeikkel szemben, ahol egyénre lebontva lehet, hogy több jó harcost találtunk volna, de a szervezetlenség általában megpecsételte a sorsukat.
A felszerelésetek terén mit szeretnétek még elérni? Mik a jövőbeli terveitek ezen a téren?
G.T.: Szerencsére folyamatosan van mit fejleszteni, ez mozgásban tart minket, reméljük, hogy soha nem következik be az a pillanat, amikor hátradőlhetünk, hogy most már mindenünk megvan. A közeljövőben szeretnénk például egy legénységi, később pedig egy tiszti sátrat összehozni.
Szerintetek mi okozza ma Magyarországon a legnagyobb nehézséget egy hagyományőrző csapatnak?
B.S.: Mondhatnánk, hogy a pénzhiány, de ez inkább csak kifogás. Az akaratot emelném ki, mint fő mozgatóerőt a hagyományőrzésben, de ez igaz az élet minden területén. A nyugat-európai csapatoknál látszik, hogy anyagilag többet tudnak áldozni, de ez sokszor a korhűség rovására megy. Szerintem kitartással, lelkesedéssel és türelemmel mindent el lehet érni. Lehet, hogy kétszer annyi ideig fog tartani, de talán éppen ezért jobban meg is fogjuk becsülni mindazt, amit létrehozunk.
Milyen hazai és/vagy külföldi eseményeken jelenik meg rendszeresen a csapat?
G.T.: Mint említettük, rendszeresen megjelenünk az Aquincumi Múzeum romterületén, részt veszünk a Múzeumok Éjszakáján illetve aktív részesei vagyunk az osztrák hadsereg által Alsó-Ausztriában szervezett Marcus Aurelius Marsch-nak, ahol alaki bemutatóink mellett csapatunk tagjai teljesítik a 22, illetve 40 km-es menettávokat is. Ezen kívül minden évben vannak felkéréseink különböző rendezvényeken való részvételre.
Milyen jövőbeli terveitek vannak csapatszinten?
B.S.: Szeretnénk egy európai szintű csapattá válni, mellyel részt tudunk venni neves németországi és hollandiai római hagyományőrző rendezvényeken, öregbítve ezzel is a magyarok hírnevét a világban.
Ha valaki ma felkeresne titeket, hogy el akar kezdeni foglalkozni a hagyományőrzéssel és mondjuk pont azt szeretné csinálni, amit ti, mit tanácsolnátok neki?
B.S.: Azt javasolnánk, hogy látogasson el rendezvényeinkre, figyelje meg mit és hogyan csinálunk, ismerjük meg egymást, és ha tetszik neki, kezdje el építeni a felszerelését és szívesen látjuk, csinálja velünk. Amennyiben valamit másképp képzelne el és saját csapatot szeretne, bátorítanánk, hogy próbálja meg, hátha neki még jobban sikerül. Örülünk annak, ha minél többen foglalkoznak hagyományőrzés szintjén ezzel a korral, mi soha nem tekintünk vetélytársként más csapatokra.
Köszönöm szépen, hogy időt szakítottatok ránk, minden jót valamint további sikeres munkát szeretnék kívánni Nektek a Hadszemle nevében. Vale optime!
B.S.: Mi is köszönjük szépen a megkeresést! Vale optime!
A Tizedik Gemina Légió hivatalos honlapja: http://www.legioxgemina.hu/
Facebookos elérhetőségük: http://www.facebook.com/legioxgeminahcs?fref=ts
Forrás: http://hadszemle.com/legio_x_gemina_interj/
-Molnár Attila-
|