A semmiből felbukkanó légió

A történelem nemcsak elveszett, hanem hirtelen, a semmiből előbukkant légiók rejtélyével is szolgál.

Nem tudni például arról, hogy valaha akár egyetlen hivatásos római legionárius eljutott volna Kínába, nemrégiben a Góbi-sivatagban mégis megtalálták nyomaikat. Rejtély, hogyan és miért kerültek oda, de úgy tűnik, a sivatag szélén várost is emeltek maguknak, ami arra utal, hogy tudták, sosem térnek vissza hazájukba.

A legenda úgy tartja, miután i.e. 53-ban Carrhae-nál Marcus Crassus római hadvezér vereséget szenvedett a párthusoktól, a győztes fél magával hurcolta a fogságba ejtett légionáriusokat a mai Üzbegisztánba, ahol eladták őket a hunoknak.

A katonák egy darabig a hun seregben harcoltak, majd egy i.e. 36-os vesztett csatát követően megalapították saját városukat, Licsient (kínaiul Alexandria megfelelője) Kínában. Ban Gu, 1. századi kínai történész erről az összeütközésről tudósítva megemlít egy igen különös egységet, amelyik furcsa hal, vagy teknős formációban mozogva vívta a csatát – ilyen alakzat akkoriban csak a római seregre volt jellemző. Jelenleg egy kutatócsoport DNS-vizsgálattal igyekszik kimutatni Licsien város lakóinak római eredetét.

Történészek és genetikusok együttműködésében zajlik az a vizsgálat az észak-kínai Góbi-sivatag szélén található Licsienben, amely legutóbb 100 embertől vett vérminta alapján kutatja a kínai Alexandria történeti eredetét.

A város lakóinak titokzatos eredetére először az 1950-es években keresett választ Homer Dubs, az Oxfordi Egyetem ókori kínai történelmet oktató professzora. Szerinte Licsient a kínaiak és hunok közt i.e. 36-ban vívott háborúban foglyul ejtett légiósok építették fel, akik Marcus Crassus i.e 53-ban Carrhae-nál vereséget szenvedett egykori seregéből származtak.

Az elveszett hadsereg legendája

Ekkor 10 ezer katona került a parthusok fogságába, akik aztán a mai Üzbegisztán területére vitték foglyaikat. A katonákat később eladták, legtöbbjük a hunok seregébe került, ahol egy újabb vereséget éltek át i.e. 36-ban. Dubs szerint a kínai évkönyvek az ütközetről azt örökítették meg, hogy 150, teknőc-alakzatban küzdő katona is fogságba esett, akik minden bizonnyal római legionáriusok lehettek. A katonák később felépítették saját városukat, amelynek neve - Licsien (Liqian) - a kínai átírásban Alexandriának felelt meg.

30 évvel később egy ausztrál kalandor, David Harris a könyv hatására elhatározta, hogy megkeresi ezt a titokzatos várost. Kutatása sikerrel járt, és ebben nagy segítésére volt egy kínai szakértő, Güan Yüang is, aki az elmélet tudományos megerősítését szorgalmazta. Erre azonban korai halála miatt csak a fia által vezetett kutatócsoport vállalkozott.

Xie Xiaodong genetikus professzor azonban úgy gondolja, hogy ha vannak is a helyieknek római génjei, az nem igazolja az elveszett hadsereg legendáját. Szerinte ugyanis a Római Birodalom hatalmas területre terjedt ki, és sok katona eljuthatott zsoldosként kelet felé.

A helyiek körében az elmúlt időben jelentősen megnövekedett azok száma, akik magukat római ősöktől származónak tartják. A város elöljárói azt remélik, hogy a vizsgálat eredménye fellendítheti az idegenforgalmat: a város egyik legfőbb utcája a Birodalmi város nevet kapta, az egyik karaoke-bár pedig Caesar nevét viseli.

Források: http://www.femina.hu/terasz/hova_tunt_nyomtalanul_2500_ferfi

http://www.hhrf.org/karpatiigazszo/100225/m2.html

Az elveszett légiók