Legio IX Hispana

A legio IX Hispana már sok évtizede foglalkoztatja a tudósokat, és a közvélemény szemében ez az elveszett légió legfőbb megtestesítője. A kilencedik légió eredetileg abból a légióból származott, mely Julius Caesar alatt vett részt a galliai hadjáratokban i. e. 58-től 49-ig.

Egy ideig Hispániában is szolgáltak, innen ered a nevük. I. e. 13-ra a Balkánra irányították át a légiót, ahol a mai Horvátország területén maradtak néhány évig, utána, i. sz. 43-ban a Britanniában partra szálló erők közé választották őket, és ettől kezdve az új provincia Britannia nevű helyőrségének állandó része lettek.

Britanniai ténykedésüket részben rekonstruálni tudták: i. sz. 60 körül Lincolnban állomásoztak, itt szolgálatban meghalt katonák sírkövei maradtak fent, 70-re Yorkba mentek, ahol szintén sírköveket, valamint egy oltárt találtak ottlétük bizonyságaképpen.

A légió kétségkívül részt vett a Julius Agricola irányítása alatti sikeres észak-britanniai hadjáratokban, és katonái biztosan ott voltak a Mons Graupius-i döntő győzelménél valahol Észak-Skóciában, 83 táján. Ezután visszatértek Yorkba, ahol felépítették az Ouse-folyó feletti új kővár egyik kapubejáratát a mai York katedrálisa helyén 107-108-ban. Ezután néma csend, a becslések szerint legalább 2500 férfi tűnt el a történelem homályában.

A légió sasa

Különböző elméleteket találtak ki a kilencedik légió utolsó éveinek és eltűnésének magyarázatára. Egészen mostanáig általánosan elfogadott vélemény volt, hogy a légió Britanniában tűnt el, talán a tartomány északi határának nehézségei kapcsán i. sz. 115-117 között, és azt is tudni lehet, hogy az új császár, Hadrianus egy másikat, a legio VI Victrixet küldte Britanniába 122-ben, valószínűleg a kilencedik helyettesítésére.

Az egyik elmélet szerint a légió a brit sziget északi részén lévő skót ködbe menetelt, és egyszerűen nem tért vissza. A történetnek ez a változata a köztudatba került, és központi témájává lett Rosemary Sutcliff 1954-es regényének, A IX. légió sasának. A regény címét egy hosszú évekkel előbb, a hamphshire-i Silchesterben fölfedezett kis bronz sas ihlette, amit a szerző a kilencedik légió sas jelvényének gondolt. Ennél valószínűbb, hogy a silchesteri lelet Jupiternek vagy egy császárnak a kultuszszobrához tartozott. Ennek a sasnak a formája nem igazán hasonlít a légiónak a pénzérméken és a domborműveken ábrázolt sas jelvényére.

Nincs magyarázat

A kilencedik légió tisztjei és katonái életútjának a feliratok segítségével való egyre részletesebb vizsgálata alapján kétségbe vonható az a nézet, miszerint a légió olyan korán, már 115-117 között elveszett volna.

Újabb bizonyítékok szerint a légió vagy legalábbis annak egy része egy ideig a nijmegeni helyőrségben szolgált Germania inferior provinciában, de ennek az átmeneti időzésnek a dátumát nem tudták pontosítani. Egyesek szerint a légió ezután még keletebbre indult, Cappadociába, az Eufrátesz menti határvidékre vagy akár Júdeába, és ott pusztult el.

Egész egyszerűen nincs elég forrás ahhoz, hogy el lehessen dönteni, mi történt. Ha pedig nincs elegendő bizonyíték arra, hogy a légió Britanniában veszett el, vagy lett feloszlatva, akkor arra sincs, hogy ez nem itt, hanem máshol történt meg. A rejtély megoldatlan marad.

Források: http://www.femina.hu/terasz/hova_tunt_nyomtalanul_2500_ferfi

Az elveszett légiók