Brit amatőr kincskeresők fémdetektorok használatával igazán érdekes római leleteket fedeztek fel, amelyek között egy római császár férfi szeretőjét ábrázoló mellszobor, egy ugró delfint formázó ezüst- és aranybross illetve egy pénisz alakú állati csontfaragvány is megtalálható.

Az ugró delfin

A legkülönbözőbb művészeti tárgyak kerültek elő Nagy-Britanniában a római uralom idejéből; a 2011-ben Walesben és Angliában talált 25 ezer lelet nagy része főként érme – írják a kutatók a Portable Antiquities Scheme (PAS) című tudományos lapban, amelyben a legérdekesebb leletek közül szemezgettek.

Az ugró delfint ábrázoló ezüst- és aranyozott bross az egyik legszokatlanabb lelet. A Londontól északra fekvő Essex megyében talált darabról a kutatók a LiveSciencenek elmondták, hogy „az effajta háromdimenziós kialakítású delfinábrázolás igen ritka volt abban az időben.”

Sally Worrell, a PAS őskori és római leletekre szakosodott kutatója úgy véli, a lelet valószínűleg a kontinensen készült, s a római időszakban kerülhetett át a mai Nagy-Britannia területére, azonban azt nem tudta megmondani, hogy férfi vagy női viseletre készült.

Nottinghamshire közelében egy karikagyűrű is a felszínre került, amelyről a British Museum szakértői megállapították, hogy 90-93 százalékos aranytartalommal bír. A kutatók szerint a lelet egy eljegyzési gyűrű lehet, de az sem kizárt, hogy az isteneknek szánt ajándékról van szó.

A kultusz alapja

A Lincolnshire-ben fellelt meztelen felsőtestű fiatalt ábrázoló, rézötvözet mellszoborról elképzelhető, hogy Antinoust, Hadrianus császár szeretőjét mintázza. Az üreges mellszobor a kutatók szerint egy bútorhoz tartozó díszítőelem lehetett. A kutatók még nem biztosak benne, hogy Antinoust jeleníti meg az alkotás, de a császár szeretőjéről készült egyéb ábrázolásokhoz való hasonlatosságából erre lehet következtetni.

Az i. sz. 117 és 138 között uralkodó, a birodalom erődítményrendszerét kialakító Hadrianus nyíltan vállalta másságát, amit az ókori Rómában nem néztek rossz szemmel, így az sem volt szokatlan, hogy a császárnak egy görög fiatalemberrel volt viszonya.

Amikor Antinous i. sz. 130-ban meghalt Egyiptomban, a császár igen nehezen viselte szeretője elvesztését és elrendelte istenítését. Az Antinous-kultusz az egész birodalomban elterjedt, szobrokat mintáztak a tiszteletére és egy várost is elneveztek róla a fáraók földjén.

John Pearce régész a LiveSciencenek elmondta: ha az újonnan fellelt szobor tényleg Antinoust ábrázolja, ez lenne a harmadik ismert példa Britanniából. A kultusz főként a Földközi-tenger túlpartján terjedt el, az északi provinciákból viszonylag kevés tárgyi emlék maradt fenn.

Erotikus felfedezés

Több olyan angliai lelet is van, amely a római művészet erotikus oldalát mutatja be. Az egyik legérdekesebb tárgy az az Észak-Yorkshire-ban megtalált rézötvözet késfogantyú, amely egy férfi és egy nő összeolvadását tárja a szemlélő elé.

„Nem ritka, hogy a római háztartásokból szexuális tartalmú ikonografikus tárgyak kerülnek elő” – mondta Pearce az interjúban, megemlítve, hogy a Pompeii-t betakaró hamu alól is nem egy ehhez hasonló falfestmény került már elő. Egy elmélet szerint ezeknek a szexuális aktivitást bemutató jeleneteknek apotropaikus hatalmat tulajdonítottak az ókorban, tehát egyfajta mágikus védelmet biztosítottak például a szemmel verés ellen.

A különös római leletek listájának egy másik, kissé merészebb tétele egy állati csontból faragott pénisz, amely két szárnyat – a római idők egyik legjellegzetesebb motívumát – is kapott. A harmadik különös lelet egy aranyból készült, üreges pénisz alakú tárgy. „A férfi nemi szerv birtoklójának társadalmi hovatartozásáról valószínűleg sokat elárul az 'eszköz' alapanyaga” – mondta Pearce.

Forrás: http://www.mult-kor.hu/20121030_romai_kori_penisz_alaku_csontfaragvanyra_bukkantak