Ördögárok, vagy Csörsz árka néven ismert alföldi szarmata sáncrendszer részét képező, részben helyreállított késő római sáncszakasz egy része lett védett Debrecen határában, a Csereerdőben.

Az emberi erőforrások miniszterének 2012. szeptember 14-i rendelete kiemelten védetté nyilvánította a régészeti lelőhelyet. Balog Zoltán azzal indokolja a rendelkezést, hogy csak így lehet garantálni a szarmata sáncrendszer régészeti értékeinek megőrzését és kutathatóságát. A kiemelt védettség azt jelenti, hogy aki kárt tesz az építményben - az utóbbi időben erre gyakran volt példa - komoly pénzbírságra számíthat, akár 250 milliót is fizethet.

Az 1260 kilométer hosszú, árokból és töltésből álló, faszerkezettel megerősített ókori védősánc a Dunakanyartól indul és az Alföld északi peremén halad kelet felé a Tiszáig, és onnan egészen az Al-Dunáig húzódik. Debrecentől 6,8 kilométerre búlyik meg ez a különös védvonalrész.

A dunakeszi kikötőerőd 4 km-rel az alföldi sáncok belső vonala előtt fekszik a most védetté nyilvánított építmény. Az alföldi sáncrendszer (Csörsz- vagy Ördögárok) római segítséggel épült és a szarmaták területét határolta észak és kelet felől egy ma is használt átkelő (Dunakeszi-Horányi rév) közelében. A mintegy 550 kilométer hosszú  a köznyelv szerint Ördög árkának elkeresztelt erődítmény az Alföld népét védte a folyamatos támadások ellen.

Az árkokat úgy építették meg, hogy a 2 illetve 4 vonalban húzódó oszlopsorok 3 és 15 kilométernyi távolságban leselkedtek a nem kívánt behatolókra. A köztük kiásott gödrök 1,5-3,1 méter mélyek és 3,4-10,4 méter szélesek voltak. Ezek a gyilkos labirintusok szemből sokáig alig észrevehetőek, és mire meglátták a támadók az erős, hegyes karóit, addigra már legtöbbször késő volt. Ha netán mégis átjutott rajta valaki, következett az újabb dárdasor.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Forrás:http://hír6.hu/cikk/69277/kiemelten_vedett_lett_az_ordogarok_sancrendszer