|
Kr. u. 12. Augusztus 31-én történt2013.08.31. 21:24
Caligula (Kr. u. 12. Augusztus 31. – 41. Január 24.):
Gajus Caesar Caligula, római császár, Germanicus és Agrippina legifjabb fia. Gyermekéveit atyjánál, a Rajna mentén állomásozó légiók között töltötte, akik a bakancsot (caligae) viselő ifjút megkedvelték és csizmácskának nevezték el, mely név azután közhasználatúvá lett. Szülei elhanyagolták nevelését és elnézték alattomosságát. Atyja halála után Tiberius császár udvarába került, hol szolgai meghunyászkodással kerülte ki a mindenható Sejanus gyanúját és behízelegte magát a császárnál, ámbár ez felismerte Caligula tettető természetét. Később Macróval, - a testőrség Sejanus kivégzése utáni új főnökével - jó viszonyt alakított ki, és a maga részéről helyeselte Tiberius megöletését. A császár halála után, a senatus, a testőrök és a nép is, akik mindnyájan csalatkoztak Caligula jellemében, kikiáltották őt császárrá.
Ebben az állásban Caligula néhány hónapig népszerűség után áhítozott; e célból feláldozta Tiberius embereit, elengedte az adókat, elűzte a delatorokat, fényes circus-játékokról gondoskodott stb. Amellett azonban őrült módon pazarolta az állam pénzét és néhány hónap alatt 2700 millió sestertiust költött mulatságokra. A 7-ik hónapban súlyos betegségbe esett, melyből felépült ugyan, de azóta kegyetlenkedni kezdett és őrjöngő zsarnok módjára viselkedett
Amúgy is ideges, gyönge testalkatú (nyavalyatörésben szenvedett) és zavaros eszű volt, a váratlanul elnyert császári hatalom pedig a mindenhatóság érzését keltette benne. Sorra kivégeztette rokonait, barátait, ellenségeit. Megölette nővérét Drusillát, szintúgy apósát és Macrót, és istennek képzelve magát, Jupiterrel és Dianával mint «nővérével» társalgott. Roppant sok pénzre lévén szüksége, a gazdagokat juttatta a vérpadra, kiknek kincseit lefoglalta. Őrültsége már nem ismert határt, nyíltan istennek nyilatkoztatta ki magát és külön papi testületet létesített a maga tiszteletére, melybe kedvelt lovát (Incitatust) is beválasztotta. Csakis a zsidók merték a császártól követelt imádást megtagadni és Philon bölcsészt küldték Rómába azzal a megbízással, kérje meg a császárt, hogy ne állíttassa fel szobrát a jeruzsálemi templom szentélyében. Ebben az időben Caligula már delatorok, testőrök és romlott nők társaságában töltötte napjait, de miután még ezek közül is néhányat megadóztatott és kivégeztetett.
Caligula halála: A szenátus és a testőrgárda tisztjei megelégelték alig négy évnyi uralmát, és a praetoriánusok egyik vezetője Chares tribunus a szenátus tudtával és beleegyezésével megölte egy díszszemlén.
Forrás: http://tortenelemklub.com/okor/romai-birodalom/19-a-romai-birodalom-els-nagy-csaszarai
| |