Róma elfajzott császárai közül talán Néró volt a legrosszabb. I. Sz. 64. július 18-án a császár parancsára a katonák a történelem egyik legnagyobb tűzvészét lobbantották lángra. Néró apját Tiberius császár idején gyilkossággal, csalással és vérfertőzéssel vádolták.

A sors fintora, hogy megmenekült és vízkórságban halt meg. Ekkor Néró hároméves volt. Anyját, Agrippinát uralkodásának vége felé Claudius császár vette feleségül, egyben örökbe fogadta Nérót, aki így a trón örököse lett.

A megnyerő külsejű és a leggondosabb nevelésben részesült Nero Claudius Drusus Germanicus Caesar tizenhét éves korában öltötte fel a bíborpalástot, miután anyja méreggel eltette az útból az idős Claudiust. Néró helyett kezdetben anyja és nevelője, Seneca kormányzott, s a birodalom népeire nyugalom köszöntött. A császár azonban gyorsan összekülönbözött hataloméhes anyjával, s amikor ez mostohatestvérét, Britannicust kezdte pártfogolni. Vetélytársát megölette, anyját száműzte. Viszonyt kezdett a szép, de romlott Lucia Poppaeával, akinek felbujtására meggyilkoltatta édesanyját. Néró állítólag vérfertőző viszonyt folytatott az anyjával. Amikor az anyja már terhessé vált számára, akkor többször megpróbálta eltenni láb alól. Először a hajóját akarta elsüllyeszteni a Nápolyi-öbölben, de állítólag a rettenthetetlen matróna partra úszott. Néró ekkor parancsot adott arra, hogy öljék meg.

E pillanattól fékezhetetlen kényúr lett belőle. Feleségét megmérgeztette, a terhes Poppaeát egy veszekedés során hasba rúgta, s az gyermekével együtt meghalt. A kiürült kincstár feltöltése érdekében felségsértési pereket indított a gazdag polgárok ellen, akiknek vagyonát elkoboztatta. A köznép mégis bálványozta: cirkuszi játékokat, kocsiversenyeket rendezett, amelyeken rendszeresen ő maga is fellépett énekesként és hajtóként.

Uralkodása a panem et circenses – kenyeret és cirkuszt- politikájának a csúcsát jelentette a hosszú római történelemben. Ennek volt néhány méltánylandó eleme is. Például az adócsökkentés, de ahogyan bírálói fogalmaztak, ez a levitas popularis, népszerű könnyelműség kategóriájába tartozott a művész császárnak.

Idővel a hatalom egyre jobban deformálta a jellemét. Éjjelente az utcákon kóborolt, és ha saját élvezetéről volt szó semmiféle gátlást nem ismert. A 64. évi tűzvész minden addiginál pusztítóbb volt. A város 9-10 napon át égett, és 14 kerületéből csak 4 maradt sértetlen, 3 viszont teljesen megsemmisült, s a többi 7-ben is kevés épület maradt fenn, azok is csonkán.

Tacitus nyomán terjedt el az a vélekedés, hogy Nero az őt gyanúsító pletykák elhallgattatására nyilvánította a gyújtogatásban bűnössé a keresztényeket

Néró azért gyújtatta fel, mert a lángokból akart ihletet meríteni Trója pusztulásáról szóló költeményéhez. Mintha ugyanis bosszantaná az ódon épületek csúfsága, a girbegörbe, keskeny utcák látványa, felgyújtotta Rómát. Ez oly nyilvánvaló volt, hogy sok consuli rangú férfi egy ujjal sem bántotta Nero szolgáit, pedig kóccal, fáklyával a kézben érte őket tulajdon házaikban. A rengeteg bérházon kívül ekkor égett le. Minden, ősidőkből fennmaradt látnivaló és nevezetesség” – olvashatjuk a történteket Suetonius tollából. Néró mindössze huszonhét éves volt a nagy tűzvész idején.

Néró nem játszott lantján Róma pusztulásakor. Jobbára csak Maecenas tornyából figyelte a szörnyű tragédiát, és elbűvölte a lángok szépsége. Végül felvette a színészjelmezét és elénekelte saját költeményét: Trója kifosztását.

Néró bűnbaknak a keresztényeket tette meg, akiket válogatott kegyetlenséggel, ezerszámra végeztek ki, ekkor halt meg Szent Péter és Pál is. Az ellene szervezett összeesküvések miatt elhatározta, hogy kiirtja a római arisztokráciát, rémuralmának még nevelője, Seneca is áldozatul esett. A császári kegy szerint ő maga választhatta meg halálnemét. A görögrajongó uralkodó ezután Hellászba ment, ahol elindult az olimpián és minden számban! Egyebek között az ő tiszteletére versenybe iktatott dal- és tragédiaversenyen is győzött. A birodalom recsegett-ropogott, felkelés tört ki, Júdeában és Galliában, ám az ő legnagyobb gondja mégis művészetének tökéletesítése volt. Amikor Hispánia helytartója, Galba császárrá kiáltotta ki magát és fegyverrel indult Róma ellen, a szenátus Nérót a haza ellenségének nyilvánította. A magára hagyott császár 68. június 9-én egy szabadosa kardjába dőlt. Néróval halt ki a Julius-Claudius ház, amely az első öt császárt adta a római birodalomnak.

A világtörténelemben kevés uralkodónak volt rosszabb híre. Voltak nála őrültebb és kegyetlenebb zsarnokok is, neve egyet jelent a gonoszsággal és az erkölcstelenséggel. Alakja számos művészt ihletett meg, számos dráma, vers, regény, opera, film foglalkozik uralmával.

A számítógépes korban is emlékeznek az őrült tettére. ugyanis napjainkban Róma felgyújtására utalva kapta a legelterjedtebb számítógépes lemezíró, azaz égető program a Nero nevet.

Forrás: http://patacsipilvax.hu/2013/07/18/nero-beegeti-romat/