Gabii eltemetett városában a régészek egy hatalmas épületet találtak, amely mintegy 300 évvel előzi meg a Colosseumot. Ami ennél is érdekesebb, száz évvel hamarabb épült, mint ahogy a habarcsot feltalálták volna. Mindez pedig arra utal, hogy a rómaiak gigantikus építészeti ambíciói jóval korábban "beértek", mint azt eddig gondoltuk.

A Rómától keletre lévő Gabii ókori városában feltárt épület hatalmas kőtömbökből, a legós építőkockák technikáján alapulva épült. A fél futballpálya területű építményt i. e. 350-250 körül húzhatták fel. "Valószínűleg ez a legkorábbi középület, amelyet valaha találtunk" – mondta el Nicola Terrenato ásatásvezető, a Michigani Egyetem munkatársa. A régészeti projekt az utóbbi 50 év legnagyobb amerikai ásatássorozata Olaszországban.

A hatalmas komplexumot, amely akár egy kivételesen pazar magánlakás is lehetett, kő támfal tart, geometriai mintás padló díszíti, s két teraszát egy gyönyörűen kivitelezett díszlépcső köti össze. Ez az épületegyüttes semmihez sem hasonlítható a maga idejéből, így Terrenato szerint kénytelenek vagyunk megváltoztatni a köztársaság kori rómaiakról kialakult képünket, a közvélekedés szerint ugyanis az ősi latinok konzervatív és szerény emberek voltak.

„Néhány épületszerkezeti megoldás egészen elképesztő és sokat elmond a korabeli építkezési lehetőségekről” – magyarázta a kutató. „Megtudtuk, hogy már 2300 évvel ezelőtt – mintegy negyed évezreddel hamarabb, mint az eddig gondoltuk – is kísérletezgettek a rómaiak az épületek természeti környezetbe való illesztésével, a természetes lejtők felhasználásával vagy például a támfalrendszerrel” – egészítette ki a régész.

A támfalakban lévő több tonnás kőóriások mérete az egész kutatócsapatot meglepte, ugyanis a korszakban ezek igencsak ritkák és szokatlanok voltak. Ám mivel a habarcsot akkor még nem találták fel, ez volt a szerkezetstabilitás egyetlen záloga. „Úgy illeszkedtek a kőtömbök egymásba, mint a legók, több mint egy évszázaddal később valószínűleg ez a fajta monumentalitás utáni vágy hívhatta életre a habarcsot” – magyarázta Terrenato

Ciceró szerint Róma népe józan és konzervatív gondolkodású volt mindaddig, amíg hódítóik el nem értek a görög honig, ahol rákaptak a fényűzés ízére, s Itáliába „importálták” azt. Ám a most feltárt épület még Cicerót is megcáfolja, s azt bizonyítja, hogy a rómaiak az i. e. 140-es években történő görög hódítás előtt sem voltak minimalisták.

Gabii egykoron prosperáló városa a birodalom területének az i. e. 3-2. századra tehető növekedésével párhuzamosan meggyengült. Az amerikai kutatók egyik fő feladatuknak tekintik, hogy bemutassák, miként is nézhetett ki az egykor szebb napokat látott ókori város. Mivel a mai Lazio régió kevésbé beépített területén található a település, a régészek – reményük szerint – a legmélyebb rétegekig le tudnak majd hatolni. Andrew Johnston, a Yale Egyetem munkatársa szerint felfedezésük hosszú távon alapjaiban változtathatja meg a köztársaság kori Rómáról alkotott képünket.

Forrás:http://www.mult-kor.hu/20130826_felreismertuk_a_koztarsasag_kori_romat