<?xml version="1.0"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/style/rss.xsl"?>
<rss version="2.0"><channel><title><![CDATA[Ókori Római Birodalom]]></title><description><![CDATA[Ez az oldal az ókori Római Birodalommal foglalkozik. Életrajzok, az ókori társadalom bemutatása, a légiók bemutatása, és csaták ismertetése. Az utóbbit folyamatosan töltöm fel!]]></description><link>//gportal.hu</link><image><url>//gportal.hu/portal/digolanum/image/1339779508.jpg</url><title><![CDATA[Ókori Római Birodalom]]></title><link>//gportal.hu</link></image><item><title><![CDATA[Ókori római kaszárnyára bukkantak Ausztriában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1309945</link><pubDate>2016-04-13 21:20:58</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Bécs, 2016. április 1., péntek (MTI) -&nbsp;Ókori római kaszárnyára bukkantak az alsó-ausztriai Carnuntum római kori településen területén. Osztrák régészek szenzációsnak nevezték a leletet, mert az egykori Római Birodalom területén egyedül itt sikerült meghatározni mind a helytartói palota, mind a testőrség szállásának helyét.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Még Rómában is csak gyér utalások találhatók a császári testőrség lakhelyére, egyedül az algériai Lambaesisben utalhat hasonlóra egy építményszerűség.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ausztriában a talajradar és az elektromágneses vizsgálat által észlelt katonai negyed Németóvár (Bad Deutsch Altenburg) település nyugati szélénél fekszik, a légió gyakorlótere és a felső-pannóniai helytartó székhelye között. A falakkal körbevett 1,8 hektárnyi területen hat-hét épület található, ahol feltételezhetőleg 400-500-an fértek el.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A helytartó testőrségének szállásait várhatóan 2017-ben mutatják be a nagyközönségnek. Addig az adatok kiértékelése és a kaszárnyáról, valamit a római kori palotákról több dimenzióban elkészített modellezés zajlik.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Carnuntum a közép-kelet-európai régió legnagyobb régészeti lelőhelye, feltárása évtizedek óta folyik. Bécstől negyven kilométerre keletre a Duna mellett, a szlovák és a magyar határ közelében található. A Ludwig Boltzmann Intézet Carnuntumban néhány éve indított feltárási munkálatai során eddig egy gladiátoriskola és katonai táborhely maradványaira bukkantak már.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A város kulturális tanácsosa szerint a mostani lelet bizonyíték arra, hogy Alsó-Ausztriának megéri erőforrásokat áldozni a további kutatásokra. Petra Bohuslav szerint a gladiátoriskola korábbi feltárása már nagyot lendített a hely idegenforgalmán, és a mostani bejelentéstől is hasonló eredményeket remél.

	MTI 2016. április 1., péntek 10:40
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Pannónia provincia mindennapjait is bemutatják a szegedi Pompeji-kiállításon ]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1309943</link><pubDate>2016-04-13 21:11:26</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Szeged, 2016. április 12., kedd (MTI) - Magyarországi leletek alapján az egykori Pannónia provincia mindennapjait is bemutatják a szegedi Móra múzeum júniusban nyíló Pompeji-kiállításán - közölte a közgyűjtemény sajtóreferense kedden a Tisza-parti városban.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Medgyesi Konstantin a kiállításon szereplő tárgyak közül néhányat bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Szombathelyről, az Aquincumból, és a Nemzeti Múzeumból kölcsönzött, főként az 1. századból származó, Magyarországon előkerült római leletek segítségével a látogatók megismerhetik, milyenek voltak a korabeli temetkezési vagy az étkezési szokások, vagy éppen miként zajlott a kereskedelem.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A múzeum egyik kiállítóhelyén, a Fekete-házban készülő tárlat egyik legérdekesebb darabja egy csaknem kétezer éves, teljesen épségben fennmaradt üvegurna, amely az elhunyt hamvait háborítatlanul őrizte meg. Az egykori Savaria, mai Szombathely területén megtalált, ólomlemezzel lepecsételt urna minden bizonnyal egy tehetős polgáré lehetett, hiszen akkoriban az üveg még kiváltságos anyagnak számított.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az&nbsp;ókori Római Birodalom területén gyakori volt a hamvasztásos temetkezés. Az elhunyt testét kenőcsökkel kenték be, lepelbe csavarták, majd máglyára helyezték. A máglyát olajokkal öntötték le, hogy segítsék az égést és csökkentsék a kellemetlen szagokat. A máglyát aztán meggyújtották, majd leégése után a hozzátartozók összegyűjtötték az elhunyt maradványait, a néhány centiméteres csontdarabkákat.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ezeket a csontokat, hamvakat helyezték aztán kő- vagy üvegurnába, esetleg cserépedénybe, majd tetejüket ólommal zárták le. Így kerültek a hamvak végső nyughelyükre, a sírokba, ahol az elhunyt maradványai mellé személyes tárgyait is elhelyezték és a rokonok búcsúajándékokat is hagyhattak ott.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A nyáron nyíló tárlatra - a nápolyi régészeti múzeum gyűjteményéből - 120, az ókori Pompejiből származó műtárgy, történeti ereklye érkezik majd. A fél évig tartó tárlat anyaga korábban csak a világ nagy múzeumaiban - köztük 2013-ban volt a British Museumban - volt csak látható.

	MTI 2016. április 12., kedd 15:53
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Bél- és vérszívó paraziták terjedésével jártak együtt a rómaiak hódításai Európában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1292252</link><pubDate>2016-01-15 21:14:09</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; London, 2016. január 8., péntek (MTI) - A közegészségügyi újítások ellenére a római birodalom hódításai együtt jártak a különféle, bélben megtelepedő és külső vérszívó élősködők térnyerésével az ókori Európában - derítette ki régészeti bizonyítékok alapján a Cambridge-i Egyetem egyik kutatója.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A római birodalom híres számos higiéniai újításáról, köztük a mosakodási lehetőségekkel is ellátott nyilvános többüléses latrinákról, a csatornarendszerről, a vezetékes ivóvizet biztosító akvaduktokról és a forró vizes közfürdőiről. Emellett törvényeket is hoztak azért, hogy városaikat tisztán tartsák a hulladéktól és ürüléktől.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A legújabb régészeti kutatások feltárták, hogy mindezek ellenére az olyan bélparaziták elterjedtsége, mint amilyen az ostorgiliszta, az orsógiliszta, vagy az amőbás vérhast okozó egysejtű (Entamoeba histolytica), egyáltalán nem csökkent a római birodalom idején, sőt, egyenesen nőtt a korábbi vaskorhoz képest.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"A modern kutatás megmutatta, hogy a tiszta ivóvíz és az ürülék eltakarítása az utcákról mind csökkenti a fertőző betegségek és paraziták veszélyét. Ezért várnánk azt is, hogy az olyan, ürülékkel és orális úton terjedő paraziták elterjedése, mint amilyen az ostorgiliszta és az orsógiliszta, visszaesett a római időkben, ehelyett azonban fokozatos növekedést látunk. A kérdés az, hogy miért" - fogalmazott Piers Mitchell, a tanulmány szerzője.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Cambridge-i Egyetem régészeti tanszékének munkatársa a birodalom különböző részein feltárt római latrinákból, temetkezési helyekről, textilmaradványokból, fésűkből és megkövesedett ürülékből származó régészeti bizonyítékokat használt fel kutatásához.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Piers Mitchell kimutatta azt is, hogy a rómaiak híres fürdőkultúrájuk ellenére semmivel sem voltak kevésbé tetvesek és bolhásak, mint a vikingek idején vagy a középkorban élt utódaik. Több feltáráson találták nyomát olyan, speciálisan tetvek kifésülésére használt fésűknek, amelyek használata a napi rutin részét jelenthette számos római alattvaló számára.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A kutató szerint ennek egyik oka az lehet, hogy a közfürdők forró vize kedvezett az élősködők terjedésének. Néhány fürdőben csak ritkán cserélték a vizet, amelynek felszínén az emberi kosz és kozmetikum vastag rétegekben állhatott. "Nyilvánvalóan nem minden római fürdő volt olyan tiszta, mint amilyen lehetett volna".

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az élősködők terjedésére a másik magyarázata az lehet, hogy a rómaiak trágyaként használták az emberi ürüléket növénytermesztéshez. A modern kutatás szerint a módszer ugyan alkalmas a terméshozam növelésére, de együtt járhat a parazitapeték elszaporodásával, amelyek a termesztett növényekben túlélve fertőzhetnek.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Lehetséges, hogy a higiéniai törvények, amelyek előírták az ürülék utcákról való eltakarítását, végül a lakosság újrafertőződését okozták, mivel azt gyakran a termőföldek trágyázására használták fel a városok körüli farmokon" - magyarázta Piers Mitchell.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A kutató a Parasitology című tudományos folyóiratban pénteken megjelent tanulmányában kitért arra is, hogy a bronzkorhoz és a vaskorhoz képest a rómaiak alatt különösen elterjedté vált a széles galandféreg. A kutató szerint ennek hátterében a rómaiak által igencsak kedvelt, halból, gyógynövényekből, sóból és egyéb ízesítőkből álló, garum nevű erjesztett szósz állhatott, amelyet a kulináris célok mellett gyógyszerként is alkalmaztak.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A kereskedelem segítségével a birodalom minden szegletébe eljutó szószt a rómaiak nem főzték, hanem a napon erjesztették, így jó hordozója lehetett a halakban megtelepedett széles galandférgeknek - vélte Piers Mitchell, aki szerint az eredetileg Észak-Európában fellelhető parazita térnyerése jó példája annak, milyen negatív közegészségügyi következményekkel járhat egy birodalom terjeszkedése.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Az&nbsp;ókori paraziták elterjedését vizsgáló kutatás arra enged következtetni, hogy a római latrinák, csatornák és higiéniai törvények nem jártak nyilvánvaló előnnyel a közegészségügyre nézve. A bél- és az olyan vérszívó paraziták elterjedtsége, mint a tetű, azt jelzi, hogy meglepő módon a római közfürdők sem jártak ilyen jellegű előnnyel" - fogalmazott Piers Mitchell, aki szerint ha nem is tette egészségesebbé az embereket a római higiénia, legalább az illatukra kedvező hatást gyakorolhatott.

	MTI 2016. január 8., péntek 17:11
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Huszonkét ódon hajóroncsra bukkantak régészek Fúrni szigeténél]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1276778</link><pubDate>2015-10-28 21:16:48</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Washington, 2015. október 28., szerda (MTI) - Huszonkét ódon hajóroncsra bukkantak régészek az Égei-tenger keleti medencéjében fekvő Fúrni görög szigetnél, három hajónak olyan páratlan rakománya van, amelyet még soha nem találtak a Földközi-tenger mélyén.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A török partok közelében, Számosz és Ikaría között elterülő sziget halászai és szivacsgyűjtői nemzedékeken keresztül beszámoltak arról, milyen sok ókori kerámiára bukkantak a tenger mélyén. Szeptemberben búvárrégészek vizsgálták meg a térség egy részét. Minden várakozásukat felülmúlt, amit találtak - adta hírül a LiveScience tudományos ismeretterjesztő hírportál.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A kutatócsoport első merülésekor a szakemberek egy késő római kori hajóroncsra bukkantak a sekély vízben. Az ötödik napon már kilenc további elsüllyedt hajó maradványait találták meg. A következő napon újabb hatot. Amikor a 13. napon befejezték a kutatást, 22 olyan hajóroncsot azonosítottak - néhányuk több mint 2500 éves -, amelyeket korábban tudományosan soha nem dokumentáltak.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Azt hiszem, mindannyian megdöbbentünk. Három-négy hajóra számítottunk, és nagyon boldogak lettünk volna ennyivel" - mondta Peter Campbell, aki az egyesült államokbeli székhelyű RPM Nautical Foundation alapítvány részéről a feltárási program társigazgatója.&nbsp;

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Senki nem tudja, hogy még hány hajóroncsot rejt a tenger mélye Fúrni körzetében. Az expedíció talált&nbsp;ókori hajókat, amelyeket Kr.e 700-480 között építettek, akárcsak középkori tengeri járművet a 16. századból 3-55 méter mélyen a tengerben.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ez a kezdeti feltárás csupán 44 négyzetkilométernyi területre szorítkozott, ami a sziget partvidékének öt százalékát teszi ki. A görög felségvizeken eddig mintegy 180 ódon, tudományosan dokumentált hajóroncsra bukkantak - magyarázta a felfedezés jelentőségét Campbell.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Tudtuk, hogy Fúrni az égei-tengeri hajózás egyik központja volt, így aztán reménykedtünk, de az eredmény meglepett minket. Alábecsültük ennek a helynek a fontosságát" - mondta Georgiosz Kucuflakisz, a feltárás görög igazgatója a hírportálnak.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Bár Fúrnin nem voltak nagy városok, az&nbsp;ókori világban az égei-tengeri útvonalak mentén való elhelyezkedése miatt nevezetes volt. Kora római kori források szerint Fúrni gazdag sziget volt népes lakossággal, márványbányák működtek a szigeten. A késő római kori dokumentumokban azonban alig találni utalást a szigetre, ezért lepődtek meg a búvárok, amikor a feltárt hajóroncsok feléről kiderült, hogy ebből az időszakból származik - tette hozzá a görög igazgató.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Három hajónak olyan páratlan rakománya van, amelyre még soha nem bukkantak hajóroncson a Földközi-tengerben: az egyiken a közeli Számosz szigetéről származó ókori edények, amelyeket valószínűleg Ciprusra szállítottak volna. A másik hajón második századi amforák a Fekete-tenger térségéből, a harmadik hajón a Fekete-tenger török partvidékéről származó amforákat találtak - mondta Campbell.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A régészeknek szándékukban áll visszatérni a görög szigetre vízalatti robotokkal és más korszerű technológiákkal, hogy további hajóroncsok után kutassanak, mielőtt elkezdenék a feltárást.

	http://www.livescience.com/52604-22-ancient-shipwrecks-near-greek-island.html

	MTI 2015. október 28., szerda 19:57


	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Alarik vizigót király sírja és kincsei után kutatnak Dél-Olaszországban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1274953</link><pubDate>2015-10-20 16:10:02</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2015. október 18., vasárnap (MTI) - Újraindult a kutatás a vizigótok egykori királyának évszázadok óta keresett itáliai temetkezési helye után, amely a legenda szerint megőrizte az ókori Róma kincseit.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mario Occhialuto, a calabriai Cosenza polgármestere és az azonos nevű megye elnöke bejelentette, hogy finanszírozást találtak Alarik sírja keresésére. Hozzátette, meggyőződése, hogy a vizigótok királyát a Cosenza közelében levő Busento folyó medrében temették el. A folyó átkutatása egyelőre nem kezdődött el. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az ókori történetírók beszámolói szerint Alarik 410 augusztusában három napon át fosztogatta barbár csapataival Róma városát. A vizigótok kifosztották a templomokat és a római császárok sírjait is: a feljegyzések szerint több tucat lovaskocsinyi aranyat, ezüstöt és más kincseket raboltak el, köztük azt a héber hétágú gyertyatartót (menóra), amelyet még Titus császár vitt el Rómába a jeruzsálemi templom 70-ben történt kifosztásakor. Későbbi számítások szerint 25 tonna aranyról és ennél is több ezüstről lehetett szó. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A vizigótok támadása Róma és a Nyugat-római Birodalom hanyatlásához vezetett. Alarik az itáliai fővárosból déli irányba vezette csapatait, és Cosenza városánál hirtelen halállal, negyvenéves korában elhunyt. A legenda szerint a városhoz közeli Busento folyó medrében temették el lovaival és az általa Rómában szerzett kincsekkel: ehhez a folyó vizét elterelték, a sírhelyet pedig rabszolgák ásták, akiket ezután a helyszínen legyilkoltak, hogy ne árulják el Alarik nyughelyét. Temetése Attila hun királyét idézi, akit a hagyomány szerint 453-ban hasonlóképpen temettek el a Tisza medrében.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; Alarik kincsekkel teli sírja után régóta kutatnak, mindeddig eredménytelenül. Cosenza egyik korábbi polgármestere 1747-ben költséges ásatásokat indított ezer emberrel. Amatőr régészek 2001-ben a Busento közelében két barlangot fedeztek fel vizigót oltárral. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Más történeti források szerint azonban a vizigótok által Rómában szerzett kincseket nem temették el Alarikkal. Az aranyat és ezüstöt Alarik sógora és utóda, Ataulf tartotta meg, és ezt adta nászajándékként feleségének, a Rómából elhurcolt Galla Placidia császárnőnek, aki túszból a vizigótok királynője lett. Galla Placidiát később a mozaikjairól híres Ravennában temették el.

	MTI 2015. október 18., vasárnap 13:02
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Újjászületik és járható lesz az ókori Via Appia útja]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1271174</link><pubDate>2015-10-05 06:54:47</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2015. szeptember 24., csütörtök (MTI) - Helyreállítják és látogathatóvá teszik a Ró&nbsp;mától a dél-olaszországi Brindisi városáig vezető Via Appia római kori utat, amely jelenleg csak rövid szakaszokon járható - jelentette be Dario Franceschini olasz kulturális miniszter. 
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Feltárják, megtisztítják és megnyitják a látogatók előtt a Via Appiát, hogy az ókorban az utak királynőjének (regina viarum) nevezett útvonal minél hosszabban ismét járható legyen. A projektről Dario Franceschini október 14-én egyeztet a Via Appia által érintett négy olasz tartomány (Lazio, Campania, Basilicata, Puglia) vezetőivel. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Via Appia "megnyitásához" Paolo Rumiz olasz újságírónak a La Repubblica napilapban nyáron folytatásokban megjelent cikksorozata vezetett. Rumiz - ahol lehetett - gyalogosan végigjárta az olasz fővárostól az Adriai-tengeri Brindisiig vezető egykori római országutat. Így derült ki, hogy az ókori Róma egyik legjelentősebb útvonala teljesen feledésbe merült, több szakaszon aszfalt és gaz borítja, miközben idegenforgalmi látványosság is lehetne. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az eredetileg 530 kilométeres utat Kr.e. 312 és Kr.e. 191 között építették Appius Claudius Caecus cenzor akaratából. Az Appiával a rómaiak egyenes összeköttetésbe kerültek Brindisi kikötőjével, ahonnan a Görögországba és a Közel-Keletre tartó hajók indultak. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A vulkáni eredetű bazaltkövekkel kirakott Via Appiát ókori sírok és vízvezetékek övezik. Az ötvenes-hatvanas évek építkezési lázában azonban hosszú szakaszokon eltűntették a rá épített lakónegyedek alatt. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Paolo Rumiz felfedezte például, hogy Capua városában a Via Appia a házak pincéiben teljes épségében fennmaradt. "Capuában minden házban van egy darab Via Appia" - írta Rumiz. 

	MTI 2015. szeptember 24., csütörtök 9:25
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Róma korai történelméről mesélő leletet tártak fel az olasz fővárosban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1270244</link><pubDate>2015-09-30 20:55:32</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Róma, 2015. szeptember 10., csütörtök (MTI) - A 2500 évvel ezelőtti Rómáról mesélő egyedülálló leletet találtak régészek az olasz fővárosban.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A Corriere Della Sera című lap szerint a romokra a Quirinalis dombon álló Canevari-palotánál bukkantak rá, amely területről korábban úgy vélték, hogy temetőként - nekropoliszként - szolgált. "Ez egy rendkívüli felfedezés" - húzta alá Francesco Prosperetti, Róma főrégésze.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Ez az elmúlt évtized egyik legjelentősebb lelete, mivel átírja a királykori Róma történelmét. Tudományos körökben korábban arról ment a vita, hogy a terület templomokkal teli imádkozóhely vagy temető volt-e annak idején" - magyarázta a szakember.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Quirinalis dombon talált lakóház arra utal, hogy Róma az i.e. 6. század elején az eddig véltnél jóval nagyobb lehetett. Eddig úgy tartották, hogy csak a Capitolinus domb volt lakott, a Quirinalison csak temetkeztek a régi rómaiak.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A remek állapotban fennmaradt romokból egy hatalmas római magánház (domus) rajzolódik ki. A 3,5 méterszer 10 méter alapterületű házban két szoba volt és feltehetőleg fedett előcsarnokon keresztül lehetett megközelíteni - írta a The Local című hírportál.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A házat az ókori mérnökök által igen kedvelt tufából - vulkáni eredetű, lyukacsos szerkezetű kőzetből - készült alapra emelték. Az épületet, amely a római elit egyik tehetős tagjának elegáns otthona lehetett, agyagvakolattal borított magas fafalak ölelték körbe és cseréptető fedte.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A régészek már korábban is találtak értékes leletet a Canevari-palotánál. Az Olasz Földtani Intézet egykori főhadiszállása 2003-ban cserélt gazdát és akkor egy sor ásatási munkálatot végeztek a területen.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Két évvel ezelőtt egy római királyok által emeltetett hatalmas templom maradványaira bukkantak az épület szomszédságában. A mostanihoz hasonlóan, ez lelet is a város korai időszakából származik.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;(http://www.thelocal.it/20150910/sixth-century-home-found-rome)

	MTI 2015. szeptember 10., csütörtök 19:52
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Megröntgenezték Pompeji megkövült lakóit: jól táplálkoztak, fogazatuk ép volt]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1270243</link><pubDate>2015-09-30 20:51:11</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2015. szeptember 30., szerda (MTI) - Rendkívüli radiológiai vizsgálatot végeztek a vulkánkitörésben elpusztult Pompeji városának egykori lakosain. A forró hamutól megkövült holttestek sok új információval szolgáltak az egykori lakosok életmódjáról.&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A Vezúv kitörésekor, Kr. u. 79-ben kővé dermedt nők, férfiak és gyermekek maradványainak kutatását a pompeji régészeti felügyelőség végeztette egy radiológus és egy fogorvos együttműködésével.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tizenhat megkövült holttestet vetettek alá a különleges radiológiai vizsgálatnak, amely lehetővé teszi a csontvázak háromdimenziós rekonstrukcióját is.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A kutatás meglepetésekkel szolgált: a röntgenfelvételek elárulták, hogy Pompeji lakosainak az eddig véltnél sokkal jobb volt az életszínvonala.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A megvizsgált holttestek a fogazata kiváló állapotban volt. A kutatók szerint ezt az magyarázza, hogy hússzegény táplálkozást követtek, és nem fogyasztottak cukortartalmú ételeket.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ugyanakkor számos foguk töredezett volt, mivel az ókorban foggal téptek és törtek sok mindent más eszközök használata helyett. Az is kiderült, hogy mindegyikük koponyacsonttörést szenvedett. A vulkánkitörésben összedőlt épületek darabjai sebezhették meg őket, majd a forró hamu betemette holttestüket.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Pompejiben a 19. század végétől 86 megkövült holttest került elő. Az idén tavasszal restaurált maradványok az ásatások területén külön kiállításon láthatók.

	MTI 2015. szeptember 30., szerda 12:59
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Dionüszosz-szoborfej került napvilágra Bulgáriában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1258653</link><pubDate>2015-08-09 10:57:54</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Szófia, 2015. augusztus 3., hétfő (MTI) - A bor és mámor görög istene, Dionüszosz szobrának feje került napvilágra Bulgáriában, Rusze közelében, ahol egy évtizede tárják fel a Sexaginta Prista római erődöt, azaz a "Hatvan kikötő városát".
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A térségben a legkorábbi települést a trákok létesítették a Kr.e. 3. században. A Kr.u. 1. században, Vespasianus római császár utasítására kezdődtek a Sexaginta Prista erőd építési munkálatai a Singidunumot (mai Belgrádot) és a Duna-deltát összekötő főútvonal mentén. A létesítmény a Római Birodalom északi határát volt hivatott védeni a Dunán túlról érkező támadásokkal szemben.

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az első írásos említés az erődről Klaudiosz Ptolemaiosz (90-168) görög matematikus, csillagász, földrajztudós Kr. u. 150 táján megjelent, a görög-római világot bemutató Geográfia című művében található. Sexantapristis néven szerepel az erőd Marcus Aurelius Antoninus Augustus, ragadványnevén Caracalla császár "útikalauzában", az Itinerarum Antonini Augusti című műben is - olvasható az Archaeology in Bulgaria angol nyelvű bolgár régészeti hírportálon.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Egy Diocletianus uralkodásának idejéből fennmaradt felirat szerint a várost 250-ben pusztították el a gótok, de később Sexaginta Prista praesidiumként, azaz helyőrségként épült újjá. A település még létezett az 5. században, majd bolgár-törökök rombolták le.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az idei ásatási szezonban a várfal 20 méteres szakaszát tárták fel. Az ókori szobortöredék mellett napvilágra került 300 pénzérme, valamint rengeteg cserépedényt is találtak. Az ókori kerámiákon túl feltártak az első dunai bolgár birodalom (632-1018) idejéből származó tárgyakat, valamint találtak Nyugat-Európából az oszmán uralom idején importált üvegárut is.

	MTI 2015. augusztus 3., hétfő 17:25

	&nbsp;

	&nbsp;



	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Megnyitották az ókori tornacsarnokot Pompejiben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1258651</link><pubDate>2015-08-09 10:56:09</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2015. augusztus 4., kedd (MTI) - Hét év restaurálás után újabb épületet nyitottak meg a látogatók előtt a pompeji ásatások területén: az úgynevezett nagy tornacsarnokban ritkán látott pompeji freskókat is kiállítottak.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az ókori város nagyobbik tornacsarnokát Augustus császár korában építették. A 62-es földrengésben megrongálódott, ezért a Vezúv 79-ben történt kitörésekor a tornacsarnok zárva volt. A száznegyven méter hosszú, százharminc méter széles nyitott épületet oszlopcsarnok övezte és az edzőpálya közepén medence is állt.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A 2008 óta nem látogatható tornacsarnok újranyitásán Dario Francescini olasz kulturális miniszter úgy fogalmazott, hogy "Pompejiben új szelek fújnak". Az Európai Uniótól az ásatási terület megmentésére kapott 105 millió euróból egymás után állítják helyre és nyitják meg a látogatók előtt a korábban omlásveszélyes pompeji épületeket. 

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A tornacsarnokban október közepéig azok a gyönyörű freskók is láthatók, amelyeket tizenöt évvel ezelőtt restauráltak, de azóta Pompejiben soha nem állítottak ki. A freskók a Sulpicius-családnak a pompeji városfalaktól fél kilométerre levő villáját díszítették. A villát a vulkáni hamu teljesen betemette, a Nápoly-Salerno közötti autósztráda építésekor találták meg és ásták ki. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Szeptember 25-ig a pompeji ásatásokon éjszakai vezetéseket is tartanak.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Pompeji régészeti területét az UNESCO 1997-ben vette fel a világörökségi helyszínek közé. Évente több mint 2,5 millióan látogatnak Pompejibe, amely a második leglátogatottabb olaszországi műemlék a Colosseum után.

	MTI 2015. augusztus 4., kedd 18:09

	&nbsp;

	&nbsp;



	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kétezer éves mozaikpadlót tártak fel Grúziában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1256775</link><pubDate>2015-08-01 11:38:32</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Tbiliszi/Varsó, 2015. július 31., péntek (MTI) - Kétezer éves mozaikpadlót fedezt&nbsp;ek fel a Batumitól 15 kilométerre délre lévő Gonióban, ahol a lengyel-grúz régészeti expedíció az ókori római erődöt, Apsarost tárja fel.

	&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Római Birodalom a Kr.u. 1. század második felében terjesztette ki befolyását a Kaukázuson túli területekre. Az erődről, amely létfontosságú stratégiai ponton, a Kolkhiszt a kisázsiai provinciákkal összekötő egyetlen út mellett épült, a legkorábbi híradás idősebb Pliniustól származik - a római író, polihisztor 77-ben közreadott természettudományi művében, a Naturalis Historiában tesz említést Apsarosról.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Varsói Egyetem és a goniói múzeum régészei 2012 óta végeznek ásatásokat. Ennek keretében került napvilágra tavaly a nagyméretű, 1200 négyzetméteres fürdőkomplexum (therma) három helyisége.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Radoslaw Karasiewicz-Szczypiorski ásatásvezető régész az idei első eredményeket ismertetve elmondta, hogy feltárták a geometriai motívumokkal díszített mozaikpadló egy részét, amelynek teljes kiterjedése a becslések szerint eléri a 100 négyzetmétert - olvasható a Science in Poland angol nyelvű lengyel hírportálon.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Nagy számban kerülnek napvilágra a Földközi-tenger térségében ókori mozaikok, ám a goniói lelet abból a szempontból rendkívül érdekes, hogy egy katonai fürdőt díszített egy ilyen színpompás műremek" - magyarázta az archeológus.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A szakembereket az is meglepte, hogy a fürdőkomplexum építését nem sokkal a kisszámú helyőrség megérkezése után, feltehetően még Vespasianus császár uralkodása idején (69-79) kezdték meg.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mint Radoslaw Karasiewicz-Szczypiorski megjegyezte, a Kaukázuson túli területen eddig feltárt mozaikok mindegyike későbbi, és kivétel nélkül a helyi elit palotáinak díszítésére készült.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az ásatásvezető régész érdekességként említette, hogy a mozaikpadló alatt helyezkedett el a fürdő fűtési rendszere, a hypocaustum, amely meleg levegő áramoltatásával temperálta az épületet és a medencék vizét. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"A hypocaustum gyakorlatilag épségben fennmaradt, a rendszernek csupán egy részét tömítette el az üledék" - emelte ki Radoslaw Karasiewicz-Szczypiorski, aki kifejezte reményét, hogy az idei ásatási szezon végéig fennmaradó három hétben sikerül teljes egészében feltárni a mozaikpadlót.

	&nbsp;

	MTI 2015. július 31., péntek 12:54
	&nbsp;

	&nbsp;
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Római bronzsisakot találtak Brigetióban az ELTE régészei]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1254995</link><pubDate>2015-07-24 08:44:58</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Tatabánya, 2015. július 21., kedd (MTI) - Brigetióban, azaz Komárom szőnyi városrészében az ELTE ókori régészeti tanszékének hallgatói egy díszes katonai bronz sisakot és egy Ámor-szobrot találtak az idei ásatáson - közölte a Klapka György Múzeum igazgatója kedden az MTI-vel.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Számadó Emese tájékoztatása szerint a feltárás eredményéről szerdán két órakor nyílt bemutatót tartanak a vásártéren, majd a tárgyak a többi lelettel együtt ideiglenesen láthatók lesznek a múzeumban.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Borhy László akadémikus, ásatásvezető régész vezetésével folyó munka idei célja a 2013-ban feltárt pince födémszerkezetének kiemelése és konzerválása. A területen 1992 óta folytat ásatásokat az ELTE Régészettudományi Intézete és a Klapka György Múzeum.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A nyakvédővel és fülvédővel ellátott sisakot a pince rétegéből emelték ki. A Krisztus utáni 200-230-as években készült bronztárgyat körben domborított állatfigurákkal díszítették.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az Ámor-szobor egy másik szelvényből került elő, ez az első istenábrázolásos szobor, ami a brigetiói ásatásból származik. Öt-hat hasonló alkotás ismert Brigetio területén, azok azonban a 19-20. században kerültek elő, nem régészeti feltárásból.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Számadó Emese elmondta, hogy ilyen épségben megmaradt födém felfedezésére az elmúlt évtizedekben nem volt példa Magyarországon. A leletből rekonstruálható a teljes római kori födémszerkezet, a szögelések, a csapolások módja. A 10-12 négyzetméteres faszerkezet megmentésén Morgós András vegyész-restaurátor és munkatársa dolgozik.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A födém alatt pincéből különböző tárolóedények, amforák, dörzstálak töredékei és a bennük tárolt gyümölcsök és növények, köztük datolya, alma, barack, körte és olíva magjai kerültek elő, de számos olívabogyóra és datolyára bukkantak megkövült, összeszáradt állapotban.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A rendszeres ásatásokkal az egykori polgárváros központját tárják fel. A nyílt régészeti bemutató után 16 órakor a Korszakok és birodalmak határán, kelták Komárom-Esztergom megyében címmel nyílik időszaki régészeti kiállítás a Klapka György Múzeum főépületében.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Brigetio a távolsági kereskedelem célpontja volt. Hispániából, Itáliából szállítottak ide csemegéket, erre utal a korabeli csomagolóanyag, az amfora, amelyekben légmentesen lezárva nagy távolságokra tudták eljuttatni olajat, bort, olívabogyót, fahéjat, de osztrigát is szállítottak ide.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani. A település az egykori római határ, a limes mentén jött létre. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, később már coloniaként említik.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Először a légiótábor jött létre, amelynek a vonzáskörzetében kialakult a táborváros, a katonai városnegyedtől 2-3 kilométerre pedig a bennszülött népesség lakhelyeként szolgáló civil település létesült.

	MTI 2015. július 21., kedd 14:40






  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Húsz év után visszavitte a tolvaj az ellopott régiségeket, mert "csak bajt hoztak rá"]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1253035</link><pubDate>2015-07-14 07:32:57</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Jeruzsálem, 2015. július 13., hétfő (MTI) - Egy izraeli tolvaj húsz év után visszavitte az ellopott kétezer éves parittyaköveket, mert "csak bajt hoztak rá".
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A Beér-Seva-i Iszlám és Közel-keleti Kultúrák Múzeumának udvarán tette le a múlt héten a névtelen tolvaj egy üzenet kíséretében egy szatyorban azókori kincseket, amelyeket még évtizedekkel ezelőtt tulajdonított el - értesült a Háárec című újság honlapja hétfőn.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Ez a két római parittyakő Gamlából való, a domb lábánál lévő lakónegyedből. 1995 júliusában elloptam őket, de azóta csak rengeteg bajt hoztak rám" - állt héberül a 15 centiméter átmérőjű kövek kísérőcédulájára nyomtatva. "Kérlek, ne lopj régiségeket!" - figyelmeztetett a pórul járt és minden bizonnyal akut lelkiismeret-furdalástól szenvedő tolvaj.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A múzeum igazgatónője haladéktalanul átadta a leleteket az Izraeli Régészeti Hatóságnak (IAA), s azok visszakerültek a Golán-fennsíkon talált hasonló régiségek közé.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Dani Szion, a Gamlában évtizedek óta kutató régész szerint azon az ásatáson majd kétezer darab&nbsp;ókori parittyakövet találtak, ez a korai római korból származó legnagyobb ilyen gyűjtemény.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Kilövésükkel a védőket próbálták eltávolítani, hogy szétlőhessék az ostromlott város falait. A parittyaköveket a katonák és a foglyok készítették a környező sziklák köveiből.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A múltban lelkiismeret-furdalástól hajtva egyszer már a hatóságokhoz juttattak egy kétezer éves zsidó koporsót, amelyet eltulajdonítója hálószobájában őrzött, míg tudomást nem szerzett eredeti rendeltetéséről.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Egy másik esetben pedig egy pap küldött New Yorkból egy Jeruzsálemben talált követ az izraeli régészeknek, és bocsánatot kért gyülekezete egyik tagja számára, aki több mint egy évtizeddel ezelőtt nem tudott ellenállni a kísértésnek, és magával vitte Amerikába a talált kincset.

	MTI 2015. július 13., hétfő 16:33
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Feltárják az utolsó észak-anatóliai amfiteátrumot]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1252054</link><pubDate>2015-07-09 21:29:17</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Ankara, 2015. július 8., szerda (MTI) - Feltárják az utolsó észak-anatóliai amfiteátrumot Zile, az ősi Zela városában, a fekete-tengeri Tokat tartományban - írja Hurriyet Daily News angol nyelvű török napilap.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A városról elsőként Sztrabón ókori utazó, földrajztudós tett említést a Geógraphika hüpomnémata című művében. Ezek szerint Zelát a mitikus asszír-babiloni királynő, Szemiramisz alapította. Ott született az egyik legismertebb latin szállóige, a veni, vidi, vici (jöttem, láttam, győztem). A hagyomány szerint mindössze e három szó szerepelt Julius Caesarnak a szenátusnak küldött hadijelentésében, amikor Kr.e. 47-ben győzelmet aratott II. Pharnakész pontoszi király felett a zelai csatában.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Lütfi Vidinel, Zile polgármestere bejelentette, hogy szeretnék feltárni a római amfiteátrumot, amely a Lucius Cornelius Sulla (Kr.e. 138-Kr.e. 78) római hadvezér által építtetett erődtől keletre fekszik. E célból az anatóliai városvezető támogatásért fordult a török kulturális minisztériumhoz, a feltárásokat tervek szerint 2015 végén vagy a jövő év elején kezdenék.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A polgármester reményei szerint az amfiteátrum, ahol színházi előadásokat és hangversenyeket tartanának, növelné a város idegenforgalmi vonzerejét.

	http://www.hurriyetdailynews.com/last-northern-anatolian-amphitheater-to-be-unearthed.aspx?pageID=238&amp;nID=84888&amp;NewsCatID=375

	MTI 2015. július 8., szerda 16:18






  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Huszonhárom római és középkori építményt tártak fel a bulgáriai Szilisztrában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1252052</link><pubDate>2015-07-09 21:24:39</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Szófia, 2015. július 8., szerda (MTI) - Huszonhárom római és középkori építmény maradványait tártak fel Bulgária észak-keleti részében, Szilisztra városában.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A Duna jobb partján elhelyezkedő város eredetileg trák település volt, majd 106-ban rómaiak megalapították a Durustorum nevű kolóniát. A 7. században bolgárok foglalják el, ekkortól Drásztár volt a település neve. Itt lakott 30 éven át az első bolgár birodalom alapítója, Aszparuh kán, a 9. században Omurtag kán palotát építtetett, amely a bolgár cárok dunai rezidenciája lett, később itt volt az első püspöki székhely.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A városi vízvezeték- és csatornahálózat bővítését megelőző leletmentő régészeti feltárások során napvilágra került a római Durustorum eddig ismeretlen erődítménye, rábukkantak egy 35 méter hosszú ókori épület romjaira, s a leletek közt számos falfestménytöredék is szerepel. Az archeológusok egyebek mellett megtalálták az Omurtag kán palotájához tartozó középkori épület maradványait is - olvasható az Archaeology in Bulgaria régészeti hírportálon.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"A régészeti ásatások 4-5 méteres mélységben folynak, így gyakorlatilag nap mint nap tárunk fel jelentős tárgyi emlékeket és épületmaradványokat.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Soha korábban nem kerültek például még napvilágra ilyen nagy számban az ókori Durustorumból származó freskók" - érzékeltette az ásatásokat irányító Georgi Atanaszov professzor.

	http://archaeologyinbulgaria.com/2015/07/04/archaeologists-discover-23-new-ancient-roman-medieval-bulgarian-archaeological-structures-in-danube-city-silistra/

	MTI 2015. július 8., szerda 17:04






  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Római kiállítás mutatja be, hogy mit ettek a római birodalomban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1250941</link><pubDate>2015-07-04 15:53:51</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2015. július 3., péntek (MTI) - Egy Pompejiben megkövült kenyér, olajat és bort szállító amforák és ókori tányérok és evőeszközök is láthatók a Rómában megnyílt táplálkozástörténeti kiállításon, amely az élelmezésről szóló Expo2015 világkiállítás témájához kötődik.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A táplálni a birodalmat. Az étkezés története Pompejiben és Rómában című kiállítás azt mutatja be, hogy az 1. és a 4. század között honnan és hogyan érkeztek az élelmiszerek az&nbsp;ókori római birodalom fővárosába, hogyan osztották szét a birodalom különböző részeiből érkező szállítmányokat, és mit ettek a római lakosság különböző rétegei.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az Augustus és Constantinus császár uralkodása közötti századokról van szó, amikor a Földközi-tenger medencéjében megkezdődött az első "fogyasztási globalizáció". Az olívaolaj a spanyol Andalúziából, a búza Egyiptomból, a bor Galliából érkezett Rómába és Itália többi nagyvárosába. Az élelmiszerrakományok szárazföldön és főleg tengeren folyamatosan érkeztek Róma kikötőjébe, Ostiába, amely a birodalom egyik legnagyobb kikötője volt. Innen az Ostiánál torkolló Tiberis folyón jutottak tovább a római piacokra. A jóval kisebb Pompeji is saját kikötővel bírt, és Pozzuoliban ásták ki a legjobb állapotban fennmaradt&nbsp;ókori piacot. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az akkor egymilliós lakosú&nbsp;ókori Rómában minden kapható volt, ami megtermett a birodalom területén. A nép (plebs) tagjai között havonta ingyenes búzaadagot osztottak szét a kenyérsütéshez, a római utcákon korabeli sütödék és kocsmák kínáltak gyorsan bekapható falatokat, a gazdagok lakomákon tálalták fel vendégeiknek a világ legtávolabbi részeiből hozott ritka és drága ínyencségeket.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A november 15-ig a római Ara Pacis-békeoltár melletti kiállítótermekben látható kiállításon a Vezúv 79-es kitörése miatt Pompejiben megkövült ételmaradékok, magok is láthatók, közöttük egy a katasztrófa előtt sütött és megkövült kenyér is.&nbsp;

	MTI 2015. július 3., péntek 15:52
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Gazdag római kori villát tártak fel Bulgáriában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1248861</link><pubDate>2015-06-24 21:18:31</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Szófia, 2015. június 22., hétfő (MTI) - Gazdag római kori villát tártak fel Bulgária délnyugati részén, Szapareva Banja, az antik Germanea közelében.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Az ókori lakóépületre, amely a városfalakon kívül állt, építkezést megelőző leletmentő feltárások során bukkantak - olvasható az Archaeology in Bulgaria bolgár régészeti hírportálon.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A szakemberek megállapítása szerint a 600 négyzetméteres, 30 szobás villa a Kr.u. 3. század végétől kezdve több szakaszban épült fel, és a 440-es években, a hunok balkáni hadjáratai során rombolhatták le.

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A feltárások során előkerült egy II. Theodosius (408-450) keletrómai császár uralkodásának idejéből származó aranypénz. A bolgár régészek szerint a ház lakói veszíthették el, amikor a hunok elől menekülve kapkodták össze értékeiket, elképzelhető azonban az is, hogy az építkezés megkezdésekor az alapozásba falazták be szerencsehozó talizmánként.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Csak a leggazdagabbak engedhették meg maguknak, hogy aranypénzt ilyen célokra használjanak, a többség bronz, vagy rézpénzeket épített be a ház alapjába" - magyarázta Ramen Szpaszov ásatásvezető régész.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A leletek között szerepel 25 bronzpénz, találtak különböző használati tárgyakat, s a régészek feltártak egy szökőkutat, valamint a villa meleg vizes padlófűtési rendszerének a maradványait is.

	MTI 2015. június 22., hétfő 15:11


	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Rakománnyal teli ókori római hajó maradványaira leltek Szardínia partjainál]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1248860</link><pubDate>2015-06-24 21:16:05</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2015. június 24., szerda (MTI) - Érintetlen, rakománnyal teli ókori római hajó maradványaira bukkant Szardínia szigetének északi partjainál az olasz rendőrség.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A Szardínia északi végén fekvő Gallura parti vizei őrizték mintegy 1700 éven át a kiváló állapotban megmaradt hajót. A 18 méter hosszú, hét méter széles vízi jármű mintegy ötven méter mélyen fekszik a Tirrén-tenger fenekén. A vízi növényzet teljesen benőtte, de a szardíniai régészeti hatóság kutatóinak első tenger alatti vizsgálatai szerint a hajó más kárt nem szenvedett el.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Épsége miatt rendkívüli régészeti leletnek számít. Majdnem függőlegesen merült a víz mélyére, mégsem hajóroncsról van szó, és rakománya is az eredeti helyén maradt, nem mozdult el, nem szóródott szét a tengerfenéken és nem veszett el, miként számos más&nbsp;ókori hajón szállított áruval megtörtént.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A hajó téglát szállított, amelyet a római császárkorra datálnak. A feltételezések szerint egy Róma környéki téglagyárból vitt árut Nyugat-Szardíniába vagy Spanyolországba.&nbsp;

	

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;

	&nbsp;A régészeti kincsek valószínűleg a tenger fenekén maradnak, mivel felszínre hozataluk károkat okozna a hajóban és a leletben.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Gallura vizei nem ezt az egyetlen hajót őrizték meg: a közeli Olbia régészeti múzeumában 24 római kori bárka maradványai láthatók. Olbia városa a korszak fontos kereskedelmi kikötője volt.

	MTI 2015. június 24., szerda 9:54


	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A római kereskedelem titkait ismerik meg az ókori amforatemető révén]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1245980</link><pubDate>2015-06-11 22:53:49</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Róma, 2015. június 8., hétfő (MTI) - A világ legnagyobb római kori amforatemetője révén ismerhetik meg a régészek, hogy milyen kiterjedt és fejlett kereskedelmi hálózat révén elégítették ki az antik birodalom fővárosának élelmiszerszükségleteit.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A régészek Róma központjában a Monte Testaccio nevű mesterséges dombot tárják fel, amelyet a számítások szerint 25 millió felhalmozott amforából képeztek a Kr.e. 140 és Kr.u. 250 közötti időszakban.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az amfora (testae) volt az antik világ "csomagolóanyaga", a hatalmas égetett agyagkorsókban bort, olívaolajat, valamint az apró tengeri halak zsigereiből és véréből készített pikáns ételízesítőt, a garumot szállítottak Rómába, a világ akkori legnépesebb fővárosába. Az üres amforák súlya elérte a 30 kilogrammot, míg borral, vagy olajjal töltve meghaladta a 100 kilót - olvasható az ásatásokról összefoglalót közlő The Archaeology News Network régészeti hírportálon.

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A kiürített amforákat nem tudták újrahasznosítani, mivel tartalmuk beivódott az agyagba és megavasodott, így a tárolóedényeket összetörték. A korsók szétzúzását, a cserepek elszállítását a szemétlerakóhelyre, ahogy a törmelék akkurátus elhelyezését is, felügyelők ellenőrizték.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Régészeti szempontból Monte Testaccio egyedülálló lelőhely, amelynek segítségével megismerhetjük, miként fejlődött a római kereskedelem" - hangsúlyozta Francesco Pacetti, a római kulturális örökségvédelmi hivatal archeológusa.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az összes amforát ugyanis megjelölték, feltüntetve az edényen készítője nevét, a cserépkorsó a tartalmát, a portéka súlyát, származási helyét, gyártási idejét, a beérkezés dátumát, a kereskedő személyét, valamint az általa fizetett importvám összegét.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Egyfajta római kori vonalkódokról van szó" - fogalmazott Francesco Pacetti.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mint elmondta, az archeológusok cseréptöredékek ezreit tárják fel évente, s az adatok alapján próbálják kiszámítani, hogy mennyi olívaolajra és borra volt szükség a polgári lakosság és a légiók ellátásához. A felíratok azt is elárulják, hogy a Mediterráneum mely vidékeiről érkeztek a szállítmányok. A felíratok tanúsága szerint az olívaolaj-szállítmányok túlnyomó többsége például Baetica tartományból, a mai Andalúziából származott.

	http://archaeologynewsnetwork.blogspot.hu/2015/06/amphora-graveyard-reveals-romes-trading.html#.VXVid08cTct

	MTI 2015. június 8., hétfő 13:29







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();






  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Elkészült Iuvavum római kori város digitális térképe]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1242727</link><pubDate>2015-05-26 18:37:46</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Bécs, 2015. május 25., hétfő (MTI) - Elkészült és a nagyközönség számára hozzáférhető&nbsp;&nbsp;Iuvavum, a mai Salzburg területén fekvő római kori város digitális térképe.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A salzburgi óvárosban feltárt leletek térképe bemutatja azt is, hogy mikor és miképpen építkeztek a rómaiak. A tervek szerint a digitális térkép hamarosan telefonos alkalmazás formájában is elérhető lesz.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Szövetségi Műemlékvédelmi Hivatal (Bundesdenkmalamt) által bemutatott digitális térképen a régészek 75 lelőhelyet tüntettek fel. Csaknem kétezer évvel ezelőtt Salzburg területén volt található Iuvavum, Noricum római provincia egyik legfontosabb városa. Számos lelet tanúskodik a város falairól és építményeiről, legutóbb Salzburg központi sétálóutcáján, a Getreidegassén találtak ókori emlékeket.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Nagyon sok még a feltáratlan terület, de sok régészeti emlék meg is semmisült az idők során, hiszen a városrész a római kor óta lakott - mondta a műemlékvédelmi hivatal vezetője.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A nagy turistaforgalom miatt a városban feltárt leleteket rendszerint ismét be kell fedni. A legtöbb római kori emlék a salzburgi Residenzplatz alatti dómmúzeumban látható.

	MTI 2015. május 25., hétfő 15:25







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Kincsekkel teli római kori sírhelyet tártak fel Inotán]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1242726</link><pubDate>2015-05-26 18:36:34</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Római kori temetőre bukkantak a régészek Inotánál. A sírhelyre a leletek tanúsága szerint több száz évig temetkeztek az előkelőségek - tájékoztatta az MTI-t az ásatást vezető régész. A kutatók a sírokban talált kerámiaedények mellett többek között bronzzal kombinált gyöngynyakláncokat, gyűrűket és pénzérméket is a felszínre hoztak.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Csirke Orsolya elmondta, hogy a tavaly feltárt halomsírok közelében sírhelyek kerültek felszínre, ahová az arisztokrácia tagjai és a hozzájuk tartozó háznép temetkezett a római kortól kezdődően. A halmokkal egykorú, hamvasztásos rítusú sírok mellett egy-két generációval későbbi, ugyancsak hamvasztott temetkezésre utaló jelek is fellelhetőek - közölte Csirke Orsolya, hozzátéve, hogy a sírokban kerámiaedényeket - tálat, fazekat, korsót, poharat -, valamint a halottnak szánt útravalót tartalmazó edényt találtak.

	Számos fémből készült tárgy is felszínre került, ruhakapocs mellett bronzzal kombinált gyöngynyakláncok, gyűrűk és pénzérmék is gazdagítják a leletanyagot - fejtette ki az ásatás vezetője. Csirke Orsolya elmondta azt is, hogy a sírba temetett tárgyakat olykor faládába helyezték el, ennek nyomait ládavasalások és fogantyúk jelzik. A sírok körül sok esetben találtak kör vagy szögletes alakú árkokat, amelyek sírkertszerűen vették körül a temetkezési helyet - fogalmazott a régész.

	Hozzátette: előkerült egy római korból származó épített emlék is, amelynek egyelőre ismeretlen a funkciója. Az igen mélyen alapozott, festett falú épület körüli falon belül található egy másik, hamvasztásos temetkezésre használt épület, valamint egy szabályos négyzet alaprajzú, pódiumszerű építmény is.&nbsp;Az ásatás a régészet napja alkalmából, szombaton előzetes bejelentkezést követően megtekinthető - fűzte hozzá.

	2015. május 26. 12:57&nbsp;MTI







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();








  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Római kori törvénytáblát tártak fel a régészek Szőnyben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1237877</link><pubDate>2015-05-04 15:04:51</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Budapest, 2015. május 4., hétfő (MTI) - A római korból származó bronz törvénytáblát tártak fel régészek Szőnyben, az egykori Brigetio polgárváros és katonai tábor területén - hangzott el a M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Számadó Emese, a komáromi Klapka György Múzeum igazgatója elmondta: a mostani felfedezés nem az első hasonló jellegű lelet a környéken, a régészek 1930-ban már rábukkantak egy hasonló törvénytáblára, amelyet a Nagy Konstantinként is ismert I. Constantinus és Licinius császárok &nbsp;közösen adtak ki 311-ben. Brigetio a korban a régió fontos településének számított, hiszen itt állomásozott a Pannonia provincia külső határát, a limest védő négy római légió egyike.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A lelet jelentőségét az adja, hogy a táblán megörökített rendelkezéseket meghozó Philippus Arabs császár (244-249) összesen 80 törvényt adott ki ötéves uralkodása alatt, azonban ezekből - a most megtalált táblával együtt - csupán kettő maradt fent feliratos formában - hangsúlyozta Számadó Emese.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A múzeumigazgató kitért arra is, hogy a töredékes formában, 6 darabban megtalált törvénytábláról láthatóan megpróbálták eltüntetni a császár nevét. Mindez azért történhetett, mert Philippus Arabs elődje, a nagy népszerűségnek örvendő III. Gordianus meggyilkolása árán került a trónra, ezért halála után a római szenátus emlékezetének elátkozásával (damnatio memoriae) sújtotta, vagyis minden lehetséges helyről megpróbálták eltüntetni a császár és családja nevét.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A törvénytábla tartalmát töredékessége miatt csak a korábban megtalált első szőnyi törvénytábla nyelvezetének, stílusának segítségével sikerült kikövetkeztetni. A kutatók szerint a táblán megörökített rendelkezések a katonáknak biztosítottak különféle privilégiumokat és adókedvezményeket - mondta el &nbsp;Számadó Emese.

	MTI 2015. május 4., hétfő 12:55
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A régészet régi és új technológiáit bemutató tárlat nyílt Aquincumban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1234287</link><pubDate>2015-04-17 21:16:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Budapest, 2015. április 17., péntek (MTI) - A&nbsp;régészet&nbsp;régi és új technológiáit bemutató tárlat nyílt a budapesti Aquincumi Múzeumban Spakli, ecset, lézerszkenner címmel pénteken.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Az időszaki kiállítás három teremben mutatja be a városi környezetben található&nbsp;régészeti lelőhelyek előzetes felderítésében, feltérképezésében, és a leletek kiértékelésében fontos szerepet játszó tudományos módszereket és eszközöket.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Zsidi Paula, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese a kiállítás megnyitóján arról beszélt, hogy a&nbsp;régészet&nbsp;egy fiatal, de rendkívül dinamikusan fejlődő tudományág, amelynek újabb technológiái sokat segíthetnek a történelmi városmagvak, így Aquincum és más budapesti helyszínek megismerésében.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az Aquincum területén alkalmazott&nbsp;régészeti módszerek elmúlt száz évben történt fejlődését a kiállítás a szöveges magyarázatok és fotók mellett régi és új eszközök bemutatásával érzékelteti, a látogatók többek között megtekinthetnek egy mára múzeumi darabbá öregedett szintmérőt, és annak modern változatát is.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A kiállítás külön teremben foglalkozik a lelőhelyek előzetes felmérésére, valamint az olyan helyszínek&nbsp;régészeti kutatására használt módszerekkel, amelyek esetében nem lehetséges hagyományos feltárást végezni. Ebbe a körbe tartoznak a különböző geofizikai, lézerszkenneres, légi felvételeket alkalmazó, valamint fémkereső technológiák is - magyarázta az eseményen Tóth Farkas Márton, a kiállítás egyik kurátora.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A látogatók megismerkedhetnek a különböző, ásatásokról származó leletek kiértékelésében szerepet játszó módszerekkel, segédtudományokkal, köztük arégészeti növény- és állattannal, valamint az emberi csontok vizsgálatában rejlő lehetőségekkel is. Láng Orsolya, a kiállítás kurátora elmondta, száz évvel ezelőtt egyáltalán nem foglalkoztak az ásatási munkálatok ideje alatt napvilágra került csontok és növényi maradványok rendszerezésével, azonban ma már tudjuk, hogy ezek a leletek fontos információkat árulnak el a múltban élt közösségek gazdálkodási és táplálkozási szokásairól.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Hozzátette: hasonlóan nagy fejlődést járt be az elmúlt évtizedekben az emberi maradványok vizsgálata, ma már arra is lehetőség van, hogy a kutatók a feltárt csontok alapján megállapíthassák, a Római Birodalom melyik részéből érkeztek az Aquincumban állomásozó, és itt elhunyt katonák, lakosok.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A tárlat áttekintést nyújt az elmúlt két évtizedben Óbudán, valamint a főváros más részein végzett&nbsp;régészeti kutatásokról is, köztük a Hajógyári-szigeten feltárt késő középkori, írásos forrásokban sehol sem szereplő birtokközpont, vagy az óbudai Duna-parton talált, mintegy 6 ezer éves kistelepülés feltárásáról. Szintén megtekinthetőek a Budapest egyetlen hun sírjából származó gránitberakásos aranylemezek, valamint egy ugyanott talált aranyrekeszes kőberakásokkal díszített vas övcsat is.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A tárlatot Bús Balázs, Óbuda-Békásmegyer polgármestere nyitotta meg. A Spakli, ecset, lézerszkenner: Régi és új technológiák alkalmazása arégészeti kutatásokban Óbudától Újpestig című kiállítás október 31-ig tekinthető meg az Aquincumi Múzeum épületében.

	MTI 2015. április 17., péntek 14:06
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Ismét látogatható a pompeji Villa dei Misteri]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1230176</link><pubDate>2015-03-31 21:01:37</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2015. március 20., péntek (MTI) - Egyéves restaurálás után pénteken újra megnyílt a látogatók előtt a pompeji ásatások egyik legszebb villájaként ismert Villa dei Misteri.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Pompejiben új élet kezdődött és még csak most jön a java - hangoztatta Dario Franceschini olasz kulturális miniszter a Villa dei Misteri megnyitásán.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az&nbsp;ókori pompeji városfalon kívül álló villa egyik mennyezeti gerendája 2012-ben lezuhant. Az épületet 2013 márciusában kezdték el restaurálni és a helyreállítás utolsó öt hónapjában teljesen le volt zárva a látogatók előtt.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Villa dei Misterit a Vezúv 79-ben történt kitörésekor lepte be teljesen a vulkáni hamu, amely alól 1909-ben kezdték el kiásni. Pompeji egyik legszebb villájáról van szó a falain megmaradt freskók miatt, amelyek egy&nbsp;ókori szertartáson, a feltételezések szerint a Dionysos-kultusz misztériumaiban részt vevő nőalakokat ábrázol.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Dario Franceschini gyönyörűnek nevezte a villát és hangsúlyozta, hogy a restaurálást az UNESCO is megdicsérte. A pompeji ásatásokat a szervezet 1997-ben nyilvánította a világörökség részének.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az olasz kulturális miniszter emlékeztetett arra, hogy az Európai Unió 105 millió euróval (több mint 31,5 milliárd forinttal) finanszírozza Pompeji karbantartását. Jelenleg 13 helyszínen folynak restaurálási munkák. Tavaly 2,6 millió látogatója volt az ásatásoknak, kétszázezerrel több mint 2013-ban. A miniszter bejelentette, hogy hamarosan biztonsági videokamerákkal is felszerelik az ásatások területét.&nbsp;&nbsp;&nbsp;

	MTI 2015. március 20., péntek 15:39






  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A legrégibb itáliai római erőd nyomait fedezték fel Triesztnél]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1226815</link><pubDate>2015-03-17 21:12:18</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Vélhetően az Olaszországban eddig felfedezett legrégebbi római kori katonaváros és erőd nyomait találták meg olasz kutatók Trieszt közelében. Az i. e. 2. századi létesítmény megtalálásáról az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) számolnak be a szakemberek.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A megtalált erőd képezheti a jelenlegi Trieszt város magját. A felfedezést alátámasztják a környéken talált régészeti leletek és a római történetírás is - írja a kutatócsoport, amely lézerradar, földradar és ásatások segítségével végezte el a térség régészeti feltérképezését.

	A Federico Bernardini, a trieszti Elméleti Fizikai Nemzetközi Központ kutatója által vezetett csoport megállapította, hogy a számos fal övezte 13 hektáros San Rocco főerőd két kisebb erőd, az északkeletre fekvő Grociana Piccola és a délnyugatra lévő Montedoro között helyezkedik el. A három objektum látótávolságra volt egymástól, és segítségükkel megfigyelés alatt lehetett tartani a Muggia-öblöt, amely egy védett természetes kikötőt alkotott az Adriai-tenger partján.

	

	

	A trieszti kutatók nagy hasonlóságot állapítottak meg San Rocco és az i. e. 200-150-ből származó spanyolországi római katonai táborok között, s a környéken talált cserépdarabok is erre az időszakra utalnak.&nbsp;Titus Livius római történetíró i.e. 178-177-re datálja a második hisztriai (Isztria) háborút, amelyben a rómaiak legyőzték a hisztriaiakat, az Isztriai-félsziget korabeli lakóit, és a földsávot betagolták a Római Birodalomba. Bernardini és kollégái szerint az erőd építményeit a háború kezdetén emelték.

	Egy cipőszög, amely egy katona lábbelijéből maradt fenn, ugyanakkor alesiai eredetűnek tűnik, vagyis abból a mai Franciaország területén fekvő helységből származik, ahol a római sereg i. e. 52-ben egy döntő csatában legyőzte a gallokat.&nbsp;Bernardini és társai ebből arra következtetnek, hogy a trieszti erődítményt még legalább 100 éven át használták a rómaiaik, még ha nem is állandó jelleggel. A nagyobb katonai egységek jelenlétét az tehette szükségessé, hogy a Római Birodalom e a határvidékén a helyzet még sokáig ingatag volt.

	A kutatók szerint a ma San Rocco néven ismert főerőd volt nagy valószínűséggel "az első Trieszt helye". A Földközi-tenger térségében és Nyugat-Európában egész sor mai város eredete nyúlik vissza római kori erődökre.

	

	2015. március 17. 11:18&nbsp;MTI






  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Feljelentettek két amerikai turistát, aki belevéste nevét a Colosseum falába]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1225321</link><pubDate>2015-03-11 21:53:01</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2015. március 9., hétfő (MTI) - Feljelentettek két amerikai turistát, aki belevéste nevét a római Colosseum falába. A két fiatal kaliforniai lány szabadságvesztést és tetemes bírságot kockáztat az&nbsp;ókori műemlék megrongálása miatt.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A Colosseum látogatói értesítették az őröket, hogy két fiatal lány fémpénzzel betűket vés az&nbsp;ókori amfiteátrum falába. A Colosseum első emeletének egyik belső falán hagyták ott nyolc centiméteres monogramjukat, amely előtt le is fényképezték magukat. A rendőrök a 21 és 25 éves lányt a legközelebbi rendőrőrsre kísérték.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Megbántuk, amit tettünk, nem gondoltuk, hogy ennyire súlyos kárt okozunk. Egész életünkben emlékezni fogunk rá" - nyilatkozták az olasz sajtónak a lányok, akiknek olasz bíróság előtt kell felelniük a világörökségbe tartozó műemlék megrongálásáért. A Titus császár által 80-ban felavatott Colosseum 1980 óta az UNESCO által védett műemlékek egyike.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Nem ez az első alkalom, hogy a Colosseumba látogató turisták emléket akarnak hagyni maguk után. Tavaly novemberben egy 42 éves orosz turista véste be neve kezdőbetűjét a Colosseum egyik falába. A K betű 25 centiméter magas volt. Négy hónap felfüggesztett szabadságvesztésre és 20 ezer eurós (több mint 6 millió forint) bírság kifizetésére ítélték.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Szintén tavaly egy 15 éves kanadai fiú letört egy darabot a Colosseum egyik falából, és a követ hátizsákjában rejtette el.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A leghíresebb eset azé a két - a mai napig ismeretlen - amerikai turistáé, aki 1974-ben tört le egy darabot a Colosseumból. Huszonöt év elteltével, 2009-ben az&nbsp;ókori követ postán visszaküldték Észak-Karolinából a római városházára. A mellékelt levélben azt írták, hogy lelkiismeret-furdalásuk volt az amfiteátrum megrongálása miatt.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;

	
	MTI 2015. március 9., hétfő 17:05
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Eredeti és a római korból származik a calabriai tengerben talált bronz oroszlánfej]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1221377</link><pubDate>2015-02-22 06:44:23</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2015. február 18., szerda (MTI) - Az olasz régészeknek sikerült megállapítani annak a félméteres oroszlánfejnek a korát, amelyet 2012 augusztusában a dél-itáliai Calabria tengerében találtak abban a térségben, ahol negyven évvel korábban a riacei bronzszobrok kerültek elő, a szakemberek szerint eredeti római kori alkotás a dombormű.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az ötven centiméter magas, tizenöt kilogramm súlyú bronzdarab egy oroszlánfejet ábrázol. Alkotója csak az állat fejét készítette el, mivel az oroszlánfej egy négyszögletes "panel" közepéből domborodik ki és a feltételezések szerint díszként volt rögzítve. A panel négy sarkában még a rögzítéshez szükséges szöglyukak is láthatók.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A minden részletében művészien kidolgozott leletet búvárok fedezték fel két és fél évvel ezelőtt a calabriai Africo és Bianco közötti tengerszakaszon, nem messze attól a helytől, ahol 1972-ben szintén egy búvár megtalálta a Kr.e. 5. századi riacei bronzszobrokat. A két méter magas bronzalkotások két istent vagy sportolót ábrázolnak. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A calabriai egyetemen végzett vizsgálatok eredményeit az oroszlánfej koráról most hozták nyilvánosságra. Az adatok szerint a kezdeti feltételezésekkel szemben a bronz dombormű nem ókori darabot másoló reneszánsz alkotás, hanem eredeti római kori. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Azt még nem sikerült kideríteni, hogy pontosan melyik században és az ókori világ melyik részén készítették - nyilatkozta Simonetta Bonomi, a calabriai régészeti felügyelőség vezetője. Hozzátette, hogy hasonló oroszlánfej eddig egyedül a Lazio tartományban levő Nemi-tóban talált ókori római hajóról került elő. A hajó ilyen oroszlánfejjel díszített "csempelapokat" szállított. 

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az olasz csendőrség búváregysége 2012 augusztusában tüzetesen átvizsgálta a calabriai tengernek azt a szakaszát, ahonnan az oroszlánfej előkerült, de más leletet vagy az esetleg azt szállító hajót nem találták meg.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; http://www.ilquotidianoweb.it/news/societa-cultura/734237/E--un-bronzo-antico-di.html
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;

	MTI 2015. február 18., szerda 17:05
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A római Colosseumban vörös számok segítették a nézők eligazítását]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1215736</link><pubDate>2015-01-28 09:05:27</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Róma, 2015. január 26., hétfő (MTI) - Vörös színezékkel festett számok segítették a nézők eligazítását a római Colosseumban - derült ki az&nbsp;ókori műemlék restaurálása folyamán.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; &nbsp;A Kr.u. 80-ban megnyitott Colosseumnak 76 számozott, a köznép számára fenntartott bejárata volt. Emellett a grandiózus, 188 méter hosszú, 156 méter széles és 48,5 méter magas&nbsp;ókori építmény négy jelöletlen kapuval is rendelkezett, utóbbiakból kettőn keresztül a császár, a szenátorok, a magas tisztségek viselői, gazdag patríciusok, a Vesta-szüzek közlekedtek, egy kapun a küzdelem előtt a gladiátorok vonultak be, egy további átjárón keresztül pedig az elesett harcosok és leölt vadállatok tetemeit vitték ki az arénából - olvasható a Discovery News hírei között.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A szektorok számát eredetileg csupán belevésték a boltívek mészkövébe, később a jobb láthatóság érdekében piros festékkel emelték ki a megjelöléseket. A számozott kapuk az összetett tömegirányítási rendszernek csupán az első elemei voltak, amelyek megkönnyítették a több tízezres nézőközönség számára az amfiteátrumba való bejutást és helyük megtalálását.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Ötvenezer ember vásárolt egy-egy előadásra jegyet, amelyen fel volt tüntetve, hogy mely bejáratot kell igénybe venniük. Az aréna belsejében további számok segítették az eligazodást, hogy a nézők megtalálják a társadalmi helyük szerint kijelölt ülőhelyüket" - magyarázta Rossella Rea, a Colosseum igazgatója.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mindenkinek jogában állt a Colosseum látogatása, ugyanakkor szigorú szabályok határozták meg az ülésrendet az amfiteátrum négy szintjén. A császár az első sorban lévő páholyban foglalt helyet, az első szint a szenátorok, legfelsőbb tisztségviselők és a Vesta-szüzek számára volt fenntartva. A nemesség a második szinten helyezkedett el, míg a római átlagpolgár helye a harmadikon volt, a nők és a legszegényebbek pedig a negyedik szintről követhették a viadalokat.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A szakemberek a 33 millió dolláros felújítási projekt során bukkantak a festéknyomokra. Rossella Rea rendkívülinek nevezte a felfedezést, mivel a vasoxidból és agyagásványokból nyert, kötőanyagok felhasználása nélkül készített festék kevéssé bírta az időjárás viszontagságait. "Azt feltételeztük, hogy a festék még nyomokban sem maradhatott fenn" - fogalmazott Rossella Rea.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Mint Cinzia Conti restaurátor rámutatott, a színezék legfeljebb 2-3 évet bírt ki, így a bejáratot jelző számokat rendszeresen újra kellett festeni. A szakemberek reményei szerint a Colosseum felújítása során további festett számokra bukkannak az amfiteátrumban.

	&nbsp;

	MTI 2015. január 26., hétfő 15:09







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Több mint ötezer ókori olasz műkincset találtak meg Svájcban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1214227</link><pubDate>2015-01-21 20:25:41</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2015. január 21., szerda (MTI) - Az illegális műkereskedelem eddigi legnagyobb fogásának nevezték az olasz hatóságok annak az ötezer régészeti leletnek a megtalálását, amelyeket Olaszországból csempésztek Svájcba.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Ókori vázákat, áldozati szobrokat, freskókat, bronztárgyakat vittek illegális olaszországi ásatásokból Svájcba - derült ki a műtárgyak szerdai római bemutatásán. A hatósági akciót ismertető Mariano Mossa, az olasz csendőrség műtárgyvédelmi egységének parancsnoka elmondta: a műkincsrablók Svájcba adták el a közép- és dél-olaszországi Lazióban, Calabriában, Pugliában, Szicílián és Szardínián engedély nélkül kiásott leleteket.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Krisztus előtti 8. század és a Krisztus utáni 3. század közöttre datált műkincseket, pontosan 5361 darab etruszk, görög és római leletet a Svájcban élő Gianfranco Becchino olasz műkereskedő öt raktárában találták meg. Becchino nemzetközi illegális műkincskereskedelmet irányított: a svájci raktárakból az itáliai régészeti leletek a világ számtalan részébe utaztak tovább az Egyesült Államoktól Japánig műgyűjtőkhöz. Becchinót a svájci rendőrség őrizetbe vette.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; A visszaszerzett tárgyakat szerdán a római Diocletianus-fürdőkben levő régészeti múzeumban mutatták be az újságíróknak. Az olasz csendőrség becslése szerint 50 millió euró értékű műkincset sikerült visszajuttatni Itáliába.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Gianfranco Becchino működtette műkincscsempészés szálait az olasz hatóságok régóta igyekeztek felgöngyölíteni. A nyomozásban az FBI amerikai nyomozóhivatal is részt vett. Mint kiderült, nemcsak műkincsrablók, hanem tekintélyes szakértők és olaszországi múzeumok is részt vettek a Svájcba tartó műcsempészésben. Becchinót egyébként 2011-ben Olaszországban elítélték illegális műkereskedelemért, de egy napot sem töltött börtönben és svájci raktárait sem foglalták le.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Dario Franceschini olasz kulturális miniszter bejelentette, hogy a tervek szerint a tárgyakat visszajuttatják eredeti olaszországi megtalálási helyük múzeumaiba, de ezt megelőzően külön kiállításon együtt is bemutatják azokat.

	MTI 2015. január 21., szerda 19:46






  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Római bronzszobrocskát tártak fel Dániában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1213854</link><pubDate>2015-01-19 21:00:24</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Koppenhága, 2015. január 19., hétfő (MTI) - Augusztus császár korából származó bronzszobrocskát tártak fel Dánia délkeleti részén, Falster-szigeten, a lelet a Római Birodalom és Skandinávia közötti szoros kapcsolatokról tanúskodik.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Az apró, mindössze 4,5 centiméteres figura a bor és mámor istene, Dionüszosz nevelőjét, a kopasz, pocakos, mindig pityókás és vidám Szilénoszt ábrázolja - olvasható a ScienceNordic című hírportálon.

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A szobrocska egy amatőr régész találta fémdetektor segítségével, aki kezdetben jelenkori alkotásnak vélte a leletet, ám később az&nbsp;ókori műtárgyat átadta a Dán Nemzeti Múzeumnak. A szakemberek véleménye szerint a kis figura a római lakomák kényelmes heverője, egy lectus triclinaris dísze lehetett. A fekvőalkalmatosságokat előszeretettel ékesítették ételt és bort jelképező függőkkel, kedvelt díszítési elemek a részeges Szilénoszt ábrázoló figurák. A Falster-szigeti lelet az első lectus triclinarist díszítő szobrocska, amely Dánia területén került elő.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;
	MTI 2015. január 19., hétfő 16:53







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();








  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Különleges ókori amulettre bukkantak Cipruson]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1211426</link><pubDate>2015-01-08 20:58:18</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Krakkó, 2015. január 7., szerda (MTI) - Különleges&nbsp;ókori amulettet tártak fel lengyel régészek Cipruson olyan görög felirattal, amelyen visszafelé is ugyanaz a szöveg olvasható, mint elölről. &nbsp; &nbsp;&nbsp;
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A mintegy 1500 éves kétoldalú amulettet a délnyugat-ciprusi Néa Paphos városánál folyó ásatásokon tárták fel 2011-ben, tanulmányukat csak most publikálta Joachim Sliwa, a krakkói Jagelló Egyetem professzora.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A mintegy 3,5 centiméter széles és 4 centiméter hosszú amulett egyik oldalán különböző istenségeket ábrázoltak meglehetősen kezdetleges módon, így láthatunk egy hajón fekvő bepólyált múmiát - vélhetően az egyiptomi Oziriszt -, illetve egy zsámolyon ülő és jobb kezét ajkaihoz emelő alakot, aki valószínűleg Harpokratész lehet, a csend egyiptomi istene. Harpokratész mellett egy mitikus kutyafejű figura, a kynokephalos látható, aki az istenség gesztusát utánozva tartja szájához mancsát. Emellett egy kígyó, egy krokodil, egy madár, félhold és egy csillag is szerepel a rajzon.&nbsp;

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az amulett másik oldalán egy 59 betűből álló görög felirat olvasható, amely visszafelé ugyanazt a szöveget adja ki, mint elölről olvasva. A tudósok szerint a szöveg így fordítható: "Iahweh a titkos név viselője, Ré oroszlánja biztonságban van a szentélyében" - olvasható a Live Science internetes portál.

	&#921;&#913;&#917;W

	&#914;&#913;&#934;&#929;&#917;&#925;&#917;&#924;

	&#927;&#933;&#925;&#927;&#920;&#921;&#923;&#913;&#929;&#921;

	&#922;&#925;&#921;&#934;&#921;&#913;&#917;&#933;&#917;

	&#913;&#921;&#934;&#921;&#925;&#922;&#921;&#929;&#913;&#923;

	&#921;&#920;&#927;&#925;&#933;&#927;&#924;&#917;

	&#925;&#917;&#929;&#934;&#913;&#914;W

	&#917;&#913;&#921;

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A kutatók több hasonló, visszafelé is olvasható&nbsp;ókori feliratot találtak már - írta Joachim Sliwa a Studies in Ancient Art and Civilization folyóiratban megjelent tanulmányában. A tudós felhívta a figyelmet arra, hogy az írnok kisebb hibákat is vétett a feliraton, két esetben a görög nű betű helyett rót használt.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Sliwa szerint az amulett készítője nem volt tisztában az általa ábrázolt istenségek pontos ikonográfiájával, például Harpokratészt hagyományosan lótuszvirágon ülve kellett volna ábrázolnia, nem zsámolyon. Ugyanígy a kutyafejű lénynek nem az istenség mozdulatát kellene másolnia, hanem szembefordulva vele mancsait imádásra emelni. Szintén figyelemreméltó, hogy mind Harpokratészt, mind kynokephalost múmiaként bepólyálva ábrázolták a rajzon, mintha együtt temették volna el őket Ozirisszel, azonban ez az elképzelés nem egyezik az istenalakok hagyományosan elfogadott ábrázolásmódjával.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ewdoksia Papuci-Wladyka, a Néa Paphosban folyó ásatások lengyel vezetője szerint az ilyesfajta amulettek viselőik szemében védelmet nyújtottak a különféle veszélyekkel szemben.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az amulettet a tudósok a Kr.u. 5-6. századra datálják, amikor Ciprus a Keletrómai Birodalom uralma alá tartozott. Ekkorra a kereszténység vált a birodalom hivatalos vallásává, a többistenhitű kultuszok szigorú tiltások és korlátozások alá estek. Ennek ellenére voltak, akik tovább tisztelték a régi isteneket.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Papuci-Wladyka úgy véli, az amulett bizonyíték arra, hogy Cipruson tovább folytatódott a hagyományos istenek tisztelete a kereszténység államvallássá válása után is.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Úgy tűnik Paphosban a keresztény és a pogány vallások egymás mellett éltek abban az időben, amikor az amulettet használták" - mondta.
	&nbsp;

	MTI 2015. január 7., szerda 16:29







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Berthouville-i kincs]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1207777</link><pubDate>2014-12-22 23:48:24</pubDate><author><![CDATA[MTI]]></author><description><![CDATA[
	Négy év restaurálás után állítják ki a franciaországi Berthouville-ban talált egyedülálló római kori ezüstkincset Los Angelesben a Getty Museumban.
]]></description><encoded><![CDATA[
	Véletlenül kerültek elő az aranyozott ezüst szobrocskák és edények a normandiai Berthouville falu határában: egy francia földműves 1830-ban kiszántotta őket a földből. A leletegyüttes, mely Berthouville-i kincsként vált ismertté, a gall-római Mercurius istennek szánt ajándék volt - olvasható a Popular Archeology régészeti portálon.

	

	A körülbelül 90 ezüsttárgyból álló, több mint 22 kilogrammnyi kincs felfedezése után csak 1861-ben, majd 1896-ban kezdődtek az ásatások, amelyek egy gall-római szent hely alapjait tárták fel. Két templomának egyikét Mercuriusnak, a másikat anyjának, Maiának vagy párjának, Rosmertának szentelték. A közelben egy színház alakú gyűléshelyet is találtak. Mivel a környező vidéken se temető, se település romjai nem kerültek elő, úgy vélik, a Merkúr-templom zarándokhely lehetett, amelyet az évenkénti ünnep idején kerestek fel.
	A kincs legfontosabb darabjain olvasható latin felirat szerint egy Quintus Domitius Tutus nevű római polgár ajándékozta őket Mercuriusnak. A kincs számos gazdagon díszített tárgyát a valaha fennmaradt római ezüsttárgyak legértékesebbjei között tartják számon.
	A Tutus által Mercuriusnak ajánlott tárgyak - egy kivételével - olyan mitológiai jeleneteket ábrázolnak, amelyek inkább illenek fényűző vacsorákhoz, mint vallási ajándékhoz. Valószínű, hogy előbb használták a tárgyakat, csak utána ajánlották fel az istennek.
	A megtalálás után a kincset a francia Nemzeti Könyvtár vásárolta meg, ahol sok törött edény darabjait összeillesztették, a lerakódások vastag rétegeit korabeli módszerekkel és anyagokkal eltávolították róluk, közben néhány mély karcolást is ejtettek a tárgyakon.
	A kollekció 2010-ben érkezett a Los Angeles-i Getty Múzeumba, ahol a restaurálás mellett alapos történeti kutatást is végeztek. A modern módszerekkel végzett négyéves munkával újabb feliratok kerültek elő, és fény derült az ókori ezüstművesség és a 19. századi restaurálási eljárások technikáira is.
	Az&nbsp;Ókori fényűzés és a Berthouville-i római kori ezüstkincs&nbsp;című kiállítás a Los Angeles-i Getty Villában november 19-én nyílik.

	&nbsp;

	

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Több száz millió forintos fejlesztés kezdődik Gorsiumban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1206928</link><pubDate>2014-12-19 06:27:28</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Székesfehérvár, 2014. december 17., szerda (MTI) - Mintegy nettó 800 millió forint összköltségű beruházás indul a Tác melletti Gorsium Régészeti Park és Szabadtéri Kiállítás területén.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A szerdai projektnyitó rendezvényen Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere hangsúlyozta, hogy hosszú előkészületeket követően minden szempontból fontos és szimbolikus fejlesztés kezdődik el. Jelezte, hogy a Szent István Király Múzeum fenntartóváltásakor megörökölt pályázathoz a város 124 millió forint önrészt biztosít.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A városvezető úgy vélte, hogy a turisztikai célú beruházással megnyílik a lehetőség a térség további fejlesztésére és a látogatószám jelentős növelésére is.

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Nádorfi Gabriella, a projektet koordináló Szent István Király Múzeum osztályvezetője elmondta, hogy a régészeti park egyes részei rossz állapotban vannak, látogatóbarát objektum, bemutatóterem pedig jelenleg nincs a területen. Megjegyezte, hogy 2007 óta állandó kiállítás sincs Gorsiumban.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A fejlesztés egyik kiemelt céljának nevezte, hogy a látogatók egy egész napot eltölthessenek a parkban. A projektelemek kialakításánál az&nbsp;ókori élet élményszerű, vonzó bemutatására törekszenek korhű környezetben &#8211; tette hozzá.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Horváth Tamás, Tác polgármestere elmondta, hogy az önkormányzat egy kulturált parkoló kialakításához szükséges, egyhektáros földterület biztosításával járult hozzá a projekthez, amely reményei szerint a jövőben még több helyi lakosnak biztosít majd munkát.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róth Péter, a Székesfehérvár-Tác önkormányzati társulás elnöke emlékeztetett arra, hogy a Fejér megyei közgyűlés 2007 novemberében hozta meg első határozatát Gorsium fejlesztéséről. Hozzátette: sok szakember dolgozik azon, hogy Székesfehérvár és környéke történelmi múltját méltó módon bemutathassák. Reményét fejezte ki, hogy Gorsium felújításával kiemelkedő kulturális és turisztikai központ jön létre.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Tác község közigazgatási területén elhelyezkedő római kori romterület hazánk egyik legjelentősebb, jelenleg azonban méltatlan állapotban található római kori történelmi emléke. A Quies Gorsiense - Gorsium a kikapcsolódás antik szigete című projekt célja, hogy a régészeti park fejlesztésével a romterület értékeit bemutathassák a látogatóknak. Az előkészítő munkálatok december elején kezdődtek meg.

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A várhatóan 2015 nyarára megvalósuló fejlesztés keretében megújul a romterület északi oldalán álló védőépület, az úgynevezett Freskós ház. A 2-3. századból származó lakóház két, falfestményekkel díszített lakószobája, valamint a részben a védőépület alatt elhelyezkedő lakomaterem és annak pincéje is látogathatóvá válik a projekt eredményeként. A pincében egy korhűen berendezett tárolóhelyiséget tekinthetnek meg az érdeklődők, a régészeti feltárások során előkerült, főzéshez és étkezéshez használt edényekkel.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A színház hátteréül szolgáló erődfal egy szakaszát a hozzá kapcsolódó két oldal-, illetve saroktoronnyal műemléki rekonstrukció keretében mutatják be. A fal és a tornyok teteje egyben kilátóként is funkcionál, amelyről a régészeti park egész területét áttekinthetik a látogatók.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A projekt részeként felújítják a Zichy-pince belső terét: több, terem méretű, üvegcsempével bélelt hordóját kibontják, és ezek a továbbiakban vitrinként funkcionálnak majd. A kiállítótér a tervek szerint később kőfaragványok, egyéb kőemlékek, rekonstrukciók kiállítóhelyéül szolgál.

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A meglehetősen rossz állapotban lévő, római kori lakóház mintájára készült, "U" alakú épületet szintén felújítják. Az épületben részben az eredeti funkciót betöltő helyiségeket (irodák, raktárak) alakítanak ki, másik szárnya pedig látványraktárnak ad majd helyet, ahol a feltárások során előkerült leleteket mutatják be.

	MTI 2014. december 17., szerda 13:56


	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Az ókori Róma legnagyobb víztározója került elő az új metróvonal építése közben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1204215</link><pubDate>2014-12-05 20:57:53</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2014. december 4., csütörtök (MTI) - Császárkori gazdaságot és a földek öntözéséhez használt víztározót találtak Rómában a most épülő harmadik metróvonal alagútjának fúrása közben.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A C metróvonalnak a római lateráni Szent János bazilika szomszédságában épülő vonalán egy Kr.u. 1. századi gazdaság bukkant elő huszonegy méter mélységben. A császárkori agrárterület az eddigi feltárások során előkerültek közül az&nbsp;ókori Róma városközpontjához legközelebb fekvő gazdaság.

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A kiásott magok és más leletek alapján a régészek szerint itt egykor barackos és szőlőültetvény volt. Több mezőgazdasági eszközt és vadászfelszerelést is találtak: három ágú villát, kosarakat, nyilakat. A tárgyakon a TL monogram látható, amely valószínűleg a gazdaság tulajdonosának nevét rövidítette.&nbsp;&nbsp;&nbsp;

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A legjelentősebb felfedezésnek a gazdaság öntözőmedencéje számít, amely az&nbsp;ókori Rómából megmaradt eddigi legnagyobb víztározó. A 70 méter hosszú, 35 méter széles medence falai majdnem tökéletes állapotban maradtak fenn. A tározónak azonban csak egy részét sikerült feltárni, mivel az évszázadok során ráépítkeztek.&nbsp;

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Rossella Rea a római régészeti felügyelőség igazgatónője elmondta, hogy az új római metróvonal fúrása igazi történelmi utazást jelent a szakértők számára: az olasz főváros földalatti rétegei pontosan megőrizték Róma fejlődését egészen a Kr. e. 8. századtól a mai időkig.

	MTI 2014. december 5., péntek 8:56


	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Római aranybányát fedeztek fel Spanyolországban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1202922</link><pubDate>2014-11-30 07:46:59</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp;Madrid, 2014. november 21., péntek (MTI) - Római aranybányát fedeztek fel lézeres távérzékelési technológia, a LIDAR segítségé&nbsp;vel Spanyolországban, León tartományban. A régészeti kutatási programról a Journal of Archaeological Science című folyóiratban számoltak be a Salamancai Egyetem kutatói.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp;

	A León tartományban lévő Las Médulas a Római Birodalom legfontosabb aranybányája volt, ahol a Kr.e. 1. századtól kétszáz éven át folyt a kitermelés. A feltételezések szerint azonban a rómaiak a nemesfémet a környéken másutt, például az Eriafolyó völgyében is bányászták. E hipotézis alátámasztására a Salamancai Egyetem kutatói a LIDAR-technológiát alkalmazták.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A lézerszkenneres letapogatás (Light Detection and Ranging) digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja. A jellemzően repülőgépre vagy helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes. Egyik legnagyobb előnye, hogy belát a növényzettel borított területek alá is. Így sikerült felfedezni az ókori aranybányát, valamint a rómaiak által a Kr.e. 1. században kiépített komplex hidraulikai rendszert, csatornákat, tározókat, amellyel a bánya vízellátását biztosították - olvasható a ScienceDaily hírportálon.

	&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Az Ibériai-félsziget észak-keleti részén fekvő folyóvölgy rendkívül fontos szerepet játszott a birodalom aranybányászatában" - hangsúlyozta Javier Fernández Lozano, a tanulmány társszerzője, a Salamancai Egyetem geológusa, aki a rómaiak által elvégzett munkálatok hatalmas méreteit érzékeltetve rámutatott, hogy még a folyót is elterelték.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ismertetése szerint a római vízmérnökök nagy valószínűséggel az ókori egyiptomiak vízszállítási és tárolási megoldásait hasznosították, amelyeket sok évszázadon át eredményesen alkalmaztak Észak-Afrikában. A spanyolországi technológiák megismerhetők idősebb Plinius (Kr.u.23-79) római író és polihisztor leírásaiból, aki Hispania Tarraconensis tartomány procuratoraként felkereste az aranybányákat.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Javier Fernández Lozano a további kutatási terveket taglalva elmondta, hogy többet szeretnének megtudni a Római Birodalom ásványbányászatáról. A LIDAR-technológia segíthet megoldani több ókori rejtélyt is, például választ adhat arra a kérdésre, hogy a rómaiak, akik a végletekig kiaknázták a lelőhelyek ásványkincseit, miért hagyták el egyik napról a másikra a gazdag hispániai aranybányát.

	http://www.sciencedaily.com/releases/2014/11/141120082134.htm

	MTI 2014. november 21., péntek 14:50

	

	&nbsp;A León tartományban lévő Las Médulas a Római Birodalom legfontosabb aranybányája volt, ahol a Kr.e. 1. századtól kétszáz éven át folyt a kitermelés. A feltételezések szerint azonban a rómaiak a nemesfémet a környéken másutt, például az Eriafolyó völgyében is bányászták. E hipotézis alátámasztására a Salamancai Egyetem kutatói a LIDAR-technológiát alkalmazták.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A lézerszkenneres letapogatás (Light Detection and Ranging) digitális domborzatmodellek előállításának jelenleg legelterjedtebb távérzékelési módja. A jellemzően repülőgépre vagy helikopterre szerelt műszer másodpercenként több ezer lézersugár kibocsátásával igen rövid idő alatt nagy területek pásztázására képes. Egyik legnagyobb előnye, hogy belát a növényzettel borított területek alá is. Így sikerült felfedezni az ókori aranybányát, valamint a rómaiak által a Kr.e. 1. században kiépített komplex hidraulikai rendszert, csatornákat, tározókat, amellyel a bánya vízellátását biztosították - olvasható a ScienceDaily hírportálon.//digolanum.gportal.hu/portal/digolanum/upload/578593_1417330314_08514.jpgMTI 2014. november 21., péntek 14
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Újjáépülhet a római Colosseum arénája]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1195732</link><pubDate>2014-11-03 20:48:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2014. november 3., hétfő (MTI) - A római Colosseum arénájának újjáépítését javasolta egy olasz régész, akinek ötletét az olasz kulturális miniszter is felkarolta és az olasz régészek szövetsége is megvalósíthatónak tartja.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Dario Franceschini miniszter vasárnap jelentette be, hogy támogatja Daniele Manacorda ötletét. A régész egy szakfolyóiratban vetette fel annak a lehetőségét, hogy újjáépítsék a Colosseum arénáját. Emlékeztetett arra, hogy a római amfiteátrum közepén levő aréna a 19. századig megőrizte padlózatát és földdel volt borítva. Akkoriban a látogatók sétálgathattak az arénában, és a Colosseum közepéből csodálhatták meg az&nbsp;ókori építményt. Ezt követően bontották ki és tették láthatóvá az egykori porond alatt húzódó szinteket.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az arénára jelenleg nem lehet rálépni, a terv szerint azonban teljes egészében rekonstruálnák, az alatta levő szinteket, ahol egykor többek között az előadásokhoz szükséges emelőszerkezetek és állatketrecek voltak, múzeummá alakítanák át.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az olasz kulturális miniszter Twitter-üzenetben reagált az elképzelésre, amelyről azt írta, tetszik neki. Hozzáfűzte, az aréna újjáépítéséhez csak bátorság kell. Az ötletre az olasz régészek szövetsége is rábólintott, hangsúlyozva, hogy az antik műemlékben történő beavatkozás szakmailag elfogadható és "egyáltalán nem lenne botrányos".&nbsp;

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az olasz sajtó szerint az újjáépített arénán akár ismét gladiátorjátékokat mutathatnának be vagy koncerteket rendezhetnének. Francesco Rutelli volt római főpolgármester korábban azt javasolta, hogy a Forum Romanumot és a vele szomszédos Colosseumot is digitális technikával "építsék újjá": a látogatók szeme előtt kelhetnének életre az&nbsp;ókori emlékművek.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Titus császár által 80-ban felavatott Colosseum Róma kőből épített első amfiteátruma volt. Megnyitásakor 100 napig tartó játékokkal ünnepeltek Rómában. A 6. századig rendeztek benne gladiátor- és más játékokat.&nbsp;

	MTI 2014. november 3., hétfő 9:17







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Ötven év után adott vissza egy ellopott pompeji régiséget egy kanadai turista]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1195712</link><pubDate>2014-11-03 20:14:49</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Nápoly, 2014. november 2., vasárnap (MTI/ANSA) - A lelkifurdalástól gyötörve ötven év után adott vissza egy Pompejiből ellopott régiséget egy olasz származású kanadai nő.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A ma hetvenes éveiben járó montreali asszony hajdan a nászútja során dugta a retiküljébe az&nbsp;ókori itáliai romváros egy apró darabkáját, egy terrakotta antefixet, kúpcserépsorok végződését takaró ereszdíszt.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A bűnbánó "régiségtolvaj" Olaszországba visszatérve, könnyek közt adta át október végén a pompeji műemlékvédelmi hatóságoknak a dísztárgyat, amelyet jó állapotban megőrzött.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A rendőrség műkincsvédelmi osztályának nápolyi vezetője azt mondta, hogy az eset precedens nélküli, még nem fordult elő, hogy valaki a lelkiismeret-furdalás súlya alatt adott volna vissza egy eltulajdonított tárgyat.&nbsp;

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Bár az elcsent régiség értéke önmagában nem különösebben nagy, az része volt a két pompeji színházat összekötő egykori hatalmas előcsarnok, a quadriporticus díszeinek - idézte Carmine Elefante századost a BBC.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A nőt nem büntették meg, a hatóságok inkább azt remélik, hogy példáját mások is követik.&nbsp;
	http://www.bbc.com/news/world-europe-29854691

	MTI 2014. november 2., vasárnap 15:25







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Római kori fürdőt tártak fel Szőnyben]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1193980</link><pubDate>2014-10-28 20:59:21</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Szőny, 2014. október 28.&nbsp;Római kori fürdő maradványai a Duna mentén zajló ásatáson Szőnyben 2014. október 28-án.
]]></description><encoded><![CDATA[
	

	A közel ezer négyzetméteren zajló ásatáson ritkaságnak számító, kiváló állapotban fennmaradt&nbsp;római kori fürdőt tártak fel régészek. A fürdő érdekessége, hogy padlófűtése volt.

	

	A padlózatot tartó oszlopok maradványait tisztítja egy régész egy&nbsp;római kori fürdő feltárása során a Duna mentén.

	MTI Fotó: Krizsán Csaba







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Valóban hamuból készült italt ihattak a gladiátorok]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1191780</link><pubDate>2014-10-20 21:02:26</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Budapest, 2014. október 20., hétfő (MTI) - Valóban hamuból készült italt ihattak a gladiátorok, ahogy azt az&nbsp;ókori források feljegyezték - derült ki egy most publikált régészeti kutatásból.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A Bécsi Orvostudományi Egyetem és a Berni Egyetem kutatóinak közös projektje a mai Törökország területén fekvő&nbsp;ókori Epheszosz városának gladiátortemetőjében feltárt csontokat vizsgálta. Eredményeik igazolni látszanak azokat az&nbsp;ókori forrásokból származó feltevéseket, miszerint a gladiátorok nemcsak vegetáriánusok voltak, de egy bizonyos hamuból készült italt is fogyasztottak testük gyorsabb regenerálódása érdekében - olvasható a Past Horizons régészeti hírportálon.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A tudósok az 1993-ban feltárt több mint kétezer éves csontokat kémiai vizsgálatoknak vetették alá. Spektroszkópia segítségével a csontokban található stabil izotópok (szén, nitrogén, kén) számát, valamint a stroncium és kalcium arányát mérték.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ókori források több helyen is említést tesznek arról, hogy a gladiátorok bab- és gabonafélékből álló vegetáriánus diétán éltek. A korabeliek gyakran árpaevőként (hordearii) hivatkoztak az arénákban fellépő harcosokra. A mostani eredmények szerint a gladiátorok általában valóban vegetáriánusok voltak, azonban ez nem igen tér el a lakosság többi részének táplálkozási szokásaitól, akik többnyire szintén húsnélküli gabonaételeket ettek.&nbsp;

	
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A kutatók szerint azonban jelentős eltérés található a lakosság és a gladiátorok csontjai között abból a szempontból, hogy utóbbiaknál jóval magasabb stroncium arány mutatható ki. A tudósok szerint ez arra enged következtetni, hogy a gladiátorok jóval több ásványi anyagot vittek be szervezetükbe valamilyen stronciumban gazdag kalciumforrásból, mint egy átlagos római. Vagyis akár igaz is lehet az&nbsp;ókori források állítása, miszerint a gladiátorok hamufőzetet ittak.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"A növényi hamut nyilvánvalóan azért fogyasztották, hogy erősítsék a testüket a fizikai erőkifejtések után és segítsék a csontok gyógyulását" - magyarázta a kutatást vezető Fabian Kanz, a Bécsi Orvostudományi Egyetem tudósa. A kalcium ugyanis nélkülözhetetlen a csontok épüléshez és regenerálódásához.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"A dolgok hasonlóak voltak akkor, mint most. Mi is magnéziumot és kalciumot eszünk fizikai megerőltetés után, például pezsgőtabletta formájában" - tette hozzá Kanz.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ahogy több más kultúra is, a rómaiak a növényi hamut gyógyszerként és fűszerként használták. Idősebb Plinius is ír arról, hogy a gladiátorok életében fontos szerepet játszott egy hamuból készült ital, amelyet a küzdelmek után szolgáltak fel a testi fájdalom csökkentésére.&nbsp;
	http://www.pasthorizonspr.com/index.php/archives/10/2014/gladiator-ash-drink-from-ancient-literature-probably-did-exist

	
	MTI 2014. október 20., hétfő 18:46






  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Szenzációs leleteket tárnak fel a római katonaváros területén Komáromban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1191778</link><pubDate>2014-10-20 20:58:14</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Budapest, 2014. október 20., hétfő (MTI) - Az ókori&nbsp;Brigetio&nbsp;katonavárosának díszes fürdőkomplexuma, csatornázott, padlófűtéses házai kerültek napvilágra a Komárom-Almásfüzitő árvízvédelmi projekt keretében végzett megelőző ásatásokon - tájékoztatta Borhy László akadémikus, az ELTE Régészettudományi Intézetének igazgatója az MTI-t.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A Római Birodalom 20 ezer városi rangú települése közül 30-ra tehető azok száma, amelyek mellett a császárkorban egy-egy légió állomásozott. "A Kr.u. 1-5. században létezett&nbsp;Brigetio&nbsp;a birodalom védelme szempontjából a 30 legfontosabb település közé tartozott" - hangsúlyozta az akadémikus.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A brigetiói légiótábor mellett hatalmas kiterjedésű katonaváros, közelében pedig hasonló méretű polgárváros volt, a Római Birodalom területén mindössze tucatnyi hasonló szerkezetű település létezett.&nbsp;
	&nbsp;"Az egykori Pannónia tartomány magyarországi területén Aquincum, tőlünk nyugatabbra Vindobona (Bécs), illetve Petronell-Carnuntum római kori településszerkezete és jelentősége hasonlítható Brigetióhoz. Amiben viszont&nbsp;Brigetio&nbsp;eltér akár Bécs, akár Budapest 18. század óta szisztematikusan kutatott római kori elődjétől, hogy itt viszonylag későn, az 1920-as évek végén kezdődtek a feltárások. Másrészt az ókori településrendszer jelentős része beépítetlen maradt, összefüggő, jórészt érintetlenül megőrződött épületek rejtőznek a felszín alatt a légiótábor, a katonaváros és a polgárváros régészeti védettséget élvező területén" - vázolta a lelőhely jelentőségét a polgárváros területén folyó ásatásokat 1992 óta irányító Borhy László.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Korábban a légiótábor szerkezete vált ismertté, az elmúlt 23 ásatási szezonban pedig egyre jobban megismertük a polgárváros struktúráját, gazdagon díszített lakóépületeit és utcahálózatát. A használati tárgyak mellett birodalmi szinten is kiemelkedő jelentőségű művészeti alkotásokat - falfestményeket, kő- és bronzszobrokat tártunk fel" - fogalmazott a régész, aki szerint azonban a közel egy évszázada folyó ásatások együttvéve sem hoztak a felszínre akkora területű, egybefüggő, sűrűn beépített városrészt, mint a 2014 nyarán-őszén, a gátépítést megelőzően végzett feltárások.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A több mint egyhektáros területen az ásatások első napjától kezdve újabb és újabb épületmaradványokat, fűtőcsatornákat, az épületek padlóját alátámasztó oszlopokat tártak fel. A leletek közül kiemelkednek a táborban állomásozó légiók pecsétjeivel bélyegzett téglák és tetőcserepek, amelyekből több százat találtak.&nbsp;
	Bronz pénzérmék, ékszerek és használati tárgyak mellett üveg- és kerámiaedények töredékei kerültek elő. Rengeteg a színes falfestménytöredék, ami az akadémikus szerint előrevetíti, hogy a&nbsp;Brigetio&nbsp;területéről ismert magas művészi színvonalú, mitológiai jeleneteket ábrázoló freskókhoz hasonló alkotásokra számíthatnak a lelőhelyen.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A legnagyobb szenzáció egy hatalmas, legalább 800 négyzetméteres fürdőkomplexum felfedezése. "Brigetio&nbsp;területéről eddig egyáltalán nem ismertünk fürdőépületet" - jegyezte meg Borhy László.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Jó állapotban maradt fenn az épület alapozása, helyenként nagy, összefüggő felületeken megmaradt a padlózat is. A díszes freskókkal ékesített fürdőkomplexum padlófűtéssel volt ellátva, a megemelt padlószintet alátámasztó úgynevezett hypocaustum-oszlopokból több mint 150 került elő. "Ilyen nagy mennyiségű és jó megtartású oszloppal ellátott padlófűtés rendszert Magyarországon utoljára a 18. század végén, az aquincumi nagy közfürdőben tártak fel"- magyarázta Borhy László.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A fürdő helyiségei közül a 100 négyzetméteres caldariumot sikerült azonosítani, amely eredetileg forró vizes medencével volt ellátva és megtalálták a fűtést szolgáltató tüzelőteret is. A fürdő több helyen alá volt csatornázva, a csatornarendszer egy része eredeti állapotában fut végig a fűtőtér alatt.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A lelőhelynek eddig csupán 10 százalékát sikerült feltárni.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Az előkerült leletek kiemelkedő fontosságára való tekintettel, a beruházó, a kivitelező, a feltárást végző intézmények és az örökségvédelmi szervek példamutató együttműködésének köszönhetően lehetőség nyílt a gát nyomvonalának módosítására. Így megmaradhat a lelőhely, folytatódhatnak az ásatások" - hangsúlyozta Borhy László, aki szerint egy több ezer négyzetméteres szabadtéri, "élő" régészeti park jöhetne létre, olyan, ahol az érdeklődők a már feltárt épületek mellett a folyamatban lévő ásatásokat is megfigyelhetik.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A leleteket hamarosan nyílt nap keretében mutatják be az érdeklődőknek.

	
	MTI 2014. október 20., hétfő 12:33


	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Római kori leletek sokasága került napvilágra Bulgáriában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1186932</link><pubDate>2014-09-30 21:37:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Szófia/Varsó, 2014. szeptember 29., hétfő (MTI) - Háromszáz római kori pénzérmére, valamint több száz bronz-, üveg- és csonttárgyra bukkantak az idei ásatási szezonban Bulgária északi részén, Szvistov közelében, ahol lengyel régészek végeznek feltárásokat.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A poznani Adam Mickiewicz Egyetem archeológusai 54 éve végeznek ásatásokat Novae római településen, valamint a régió védelmét biztosító katonai bázison. Munkájuknak köszönhetően egyre több tudható arról, hogy miként éltek az egykoron itt állomásozott légiósok.

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A táborban, amelyet a Kr. u. I század közepén létesítették, kezdetben a legio VIII Augusta, majd 69-től a legio I Italica állomásozott. Míg az előbbi harcosai spártai körülmények között, vesszőfonatú, sárral betapasztott falu barakkokban éltek, az itáliai légió katonáinak és különösen tisztjeinek már sokkal több kényelem jutott osztályrészül. A legionáriusok jólétéről tanúskodnak az előkerült luxustárgyak sokasága.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az idei ásatási szezonban tárták fel egy centurio (századparancsnok) házát. Az egykori tulajdonos igen tehetős volt, erről tanúskodnak a falfestmények, a stukkódíszek, a fürdőmedence, a bútorokat ékesítő bronzdíszek, valamint egy igen jó állapotban fennmaradt bronzlámpa.

	

	Piotr Dyczek professzor, ásatásvezető régész az idei legértékesebb leleteket ismertetve elmondta, hogy három bronzfigura került napvilágra: egy maszkot viselő, ülve éneklő komédiás, valamint két, tógát viselő szónok szobrocskáját tárták fel. Az ókori műalkotások a Kr.u. 2. századból származnak.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;"Ritkaságszámba mennek az ilyen leletek, különösen, ha ennyire jó állapotban maradnak fenn" - hangsúlyozta Piotr Dyczek professzor.

	http://archaeologynewsnetwork.blogspot.hu/2014/09/roman-camp-in-bulgaria-yields-numerous.html#.VCkkfrccTcs

	MTI 2014. szeptember 29., hétfő 17:54







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Első ízben találtak fa vécéülőkét a római korból]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1178235</link><pubDate>2014-08-29 10:46:37</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; London, 2014. augusztus 28., csütörtök (MTI) - Római kori fa vécéülőkét találtak Angliában a Hadrianus-fal egyik erődjében brit régészek, akik szerint a lelet a maga nemében egyedülálló, ráadásul "tökéletes" állapotban maradt fenn.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A 2. századból származó ülőkét a Vindolanda-erődben találták kutatók, egy sárral teli árokban, amelyet korábban szeméttel töltöttek fel - írta honlapján a BBC.

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Bár az egykori római birodalom területe bővelkedik fennmaradt latrinákban, eddig csak kő- vagy márványülőkét találtak. Andrew Birley ásatásvezető szerint a hűvös éghajlatú Britanniában valószínűleg túl hidegnek találták a kőlatrinákat, ezért készülhetett az ülőke, "egy finom kidolgozású fadarab, amelyen igencsak kényelmesnek tűnik az ülés".

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A brit kutatók most lázasan keresik az ülőkéhez tartozó latrinát, mivel a római kori illemhelyek rendszerint számos izgalmas régészeti lelettel szolgálnak. - Ha annak idején valaki beleejtett valamit a gödrökbe, aligha ment utánuk bárki is - mondta a vindolandai ásatásvezető.

	http://www.bbc.com/news/uk-england-tyne-28956328

	MTI 2014. augusztus 28., csütörtök 20:16


	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[14. augusztus 19. | Augustus császár halála]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1175371</link><pubDate>2014-08-19 10:53:41</pubDate><author><![CDATA[Tarján M. Tamás]]></author><description><![CDATA[
	14. augusztus 19-én hunyt el Caius Octavianus Caesar, ismertebb nevén Augustus (ur. Kr. e. 27-Kr. u. 14), a római principátus rendszerének első uralkodója, a második triumvirátus tagja.
]]></description><encoded><![CDATA[
	

	Octavianus egy lovagrendi származású praetor gyermeke volt, aki Julius Caesar unokahúgával kötött házassága révén létesített rokonságot a kiváló hadvezérrel és dictatorral. Az édesapa gyermeke születése után néhány évvel elhunyt, Octavianus pedig &#8211; a források szerint &#8211; Caesar környezetében próbált meg érvényesülni: már 14 esztendősen, Kr. e. 48-ban felöltötte a férfitógát, jelentkezett a pontifexek kollégiumába, és &#8211; Suetonius történetíró szerint &#8211; számos hadjáratára elkísérte nagybátyját. A fiatalember már lovassági tisztként vett részt a polgárháború utolsó, Munda mellett vívott csatájában.

	Caesar ekkor figyelt fel unokaöccsére, és a Kr. e. 43-as esztendőre őt jelölte helyettesének, végrendeletében pedig fiává is fogadta. A dictator elleni híres, Kr. e. 44 márciusának idusán végrehajtott merénylet idején Octavianus éppen Epiruszban tanult, de a hírre azonnal hazatért, hogy átvegye örökségét. Caesar egykori veteránjai közül sokan az oldalára álltak, ő pedig először úgy próbált érvényesülni, hogy nagybátyja másik hívét, Marcus Antoniust támadta, mivel az nem hajtotta végre a dictator végrendeletét.

	A szenátus mesterkedéseinek köszönhetően, az Antoniusszal szembekerülő Octavianus hamarosan egy táborban találta magát Caesar gyilkosaival, így a Kr. e. 43-as mutinai háborúban ő sietett a bekerített Brutus segítségére. A fiatal hadvezérnek ugyanakkor csalódnia kellett, mert a szenátus a győzelem után háttérbe szorította, és nagybátyja egykori ellenségeire és merénylőire bízta a köztársaságot; Octavianus sérelmezte ezt a bánásmódot, ezért hamarosan kiegyezett Antoniusszal és Lepidusszal, majd légióival megszállta Rómát. A három férfi Kr. e. 42-ben létrehozta a második triumvirátust, felosztották egymás között a birodalom nyugati felét, és hamarosan a keleti részt uraló összeesküvők ellen indultak. A szövetséges hadvezérek Kr. e. 42 októberében, Philippi mellett két alkalommal is legyőzték Cassius és Brutus seregeit, és átvették a birodalom irányítását.

	A második triumvirátus tagjai azonban ezután &#8211; hasonlóan Caesarhoz és Pompeiushoz &#8211; már nem szövetségesként, hanem riválisként tekintettek egymásra: Antonius és Octavianus között már a Kr. e. 41-es esztendőben háború robbant ki, de ezt a konfliktust egy házasság segítségével &#8211; Antonius elvette a későbbi uralkodó nővérét, Octaviát &#8211; még sikerült rendezni. A két triumvir hamarosan félreállította az idős Lepidust, és a harmincas évek során gyakorlatilag felkészültek a végső összecsapásra. Antonius szerelmi viszonyba került Kleopátra egyiptomi királynővel (Kr. e. 51-30), és keleti terjeszkedéseivel lényegében &#8211; Alexandria központtal &#8211; egy saját birodalmat épített. Közben Octavianus legyőzte Sextus Pompeiust, Illyriában hódított, és Róma városában szilárdította meg a pozícióit.

	A fiatal és ambiciózus hadvezér Kr. e. 32 táján már komoly propagandát folytatott Egyiptomban élő vetélytársa ellen, akit többek között azzal vádolt, hogy cserbenhagyta hazáját, és hasonló lett a barbár keleti despotákhoz. A kampány eredményeképpen a szenátus megszavazta az Egyiptom elleni háborút, Octavianus pedig Kr. e. 31 szeptemberében, az actiumi csatában legyőzte vetélytársát, és &#8211; egy év múlva &#8211; meghódította Egyiptomot is. A hazatérő győztes háromszoros diadalmenete már egy új rendszer születését jelentette, mely principátus néven vonult be a történelembe.

	Octavianus okult Caesar tragédiájából, ezért úgy gondolta, hasznosabb, ha fenntartja a köztársasági államforma látszatát; mindig ügyelt arra, hogy csak a legszükségesebb tisztségeket tartsa a kezében, és azokat is csak addig, amíg nem boldogul nélkülük. Az első években így elsősorban a consuli méltóságot birtokolta, miközben censori hivatala révén kirostálta ellenzékét, tribunusként pedig biztosította az alsóbb néptömegek támogatását. A Pax Romanát &#8211; Róma békéjét &#8211; meghirdető Octavianus ezért nem fogadott el egyéb kitüntetést, mint az első polgár, azaz a princeps címet &#8211; Kr. e. 23-ban, ebből ered a principátus elnevezés &#8211;, de ez is elég volt ahhoz, hogy érvényesítse akaratát, hiszen ő szavazhatott először a szenátusban.

	Ugyanilyen látványos gesztust tett Kr. e. 27-ben, amikor minden hivataláról lemondott, és bejelentette a köztársaság visszaállítását; ekkor a népgyűlés az Augustus, azaz fenséges jelzővel ruházta fel. A kvázi-császárként kormányzó &#8222;fenséges&#8221; princeps okosan számított, mert ő is hatalma csúcsán, ám &#8211; nagybátyjával szemben &#8211; természetes halállal távozott az élők sorából, eközben pedig olyan rendszert tudott felépíteni, ami később több száz évig fennmaradt. Augustus Kr. e. 27 után gyakorlatilag egy katonai diktatúrát hozott létre, melyet a hadsereg és az uralkodó &#8211; többek között Egyiptom bevételeivel duzzasztott &#8211; magánvagyona alapozott meg.

	A princeps saját kezébe vette a határ menti tartományokat, tehát úgy is biztosíthatta uralmát, hogy közben a senatusnak juttatta a belső provinciákat. Augustus emellett mesteri érzékkel választotta ki segítőtársait is: a feltörekvő lovagrendben &#8211; új tisztségek kialakításával &#8211; biztos támaszt talált a senatusszal szemben, és rájuk alapozta a köztársasági intézményrendszerrel párhuzamosan felállított saját kincstárat és közigazgatást. Ugyanilyen nagyszerű választás volt Agrippa személye is, aki egyszerre volt Augustus legtehetségesebb hadvezére &#8211; ő vezette például az actiumi csatát, vagy a hispániai és illyriai háborúkat &#8211;, és az uralkodó jobb keze; a kormányzás során főleg az itáliai és római ügyekben mutatta meg szervezői kvalitásait.

	A princeps tehát a köztársasági hivatalok nélkül is képes volt biztosítani a főhatalmat, miközben végleg lezárta a polgárháború időszakát, és valóban békét hozott a Római Birodalom számára. Augustus úgy reprezentálta magát, mint az ősi rend és hagyományok nagy tisztelője, nagy gondot fordított a latin kultúra kincseinek megőrzésére, és &#8211; mint mecénás &#8211; gyarapítására is. Az első princeps uralkodása igazi aranykor volt az irodalom számára &#8211; ekkor alkotott például Horatius, Ovidius, Vergilius, vagy a történetíró Titus Livius is &#8211;, de Augustus négy évtizede a képzőművészet szempontjából is kiemelkedő jelentőségű volt.

	Az első császár uralkodása a principátus rendszerének megalapozása mellett jelentős hódításokat is hozott: Agrippa, majd a későbbi császár, Tiberius (ur. 14-37) vezetésével a római légiók Pannóniától Germániáig, Arábiától a Kaukázusig számos provinciát hajtottak uralmuk alá. A nagy princeps számára lényegében csak a hatalom átadása okozott problémát: miután lányai születtek, először vejét, Agrippát, majd annak halála után két unokáját, Luciust és Caiust jelölte utódjának, de hamarosan ők is életüket vesztették. Így került előtérbe harmadik feleségének, Livia Drusillának idősebbik fia, Tiberius, aki a germánok és a pannonok ellen is tehetséges hadvezérnek bizonyult. A császár 14. augusztus 19-én bekövetkező halálával végül ő szerezte meg a hatalmat, és később sikerrel megőrizte a principátus rendszerét.


	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Október elejétől Székesfehérváron lesznek láthatók a Seuso-kincsek]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1174722</link><pubDate>2014-08-16 21:01:21</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Székesfehérvár, 2014. augusztus 15., péntek (MTI) - &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A székesfehérvári Szent István Király Múzeumban október 4-étől lesznek láthatók a Seuso-kincsek &#8211; erről Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyilatkozott a Fejér Megyei Hírlap pénteki számában.
]]></description><encoded><![CDATA[
	A főigazgató a lapnak elmondta: a Seuso-kincseket Fejér megyében, Polgárdi-Szabadbattyán térségében találták meg, így indokolt a kincsek fehérvári kiállítása.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Baán László közölte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia neves szakemberek részvételével létrehozta a Seuso Munkabizottságot, amelynek elnöke Török László akadémikus, az MTA régészeti bizottságának elnöke, valamint az&nbsp;Ókortudományi Társaság főtitkára lett. A bizottság által tervezett ötéves komplex kutatási program célja, hogy elvégezze a Seuso-kincsek Magyarországra visszakerült darabjainak teljes körű tudományos feldolgozását, a tárgyak dokumentálásától, készítési helyük vizsgálatától kezdve a feltételezett lelőhelyük kutatásán keresztül a történeti, társadalmi, ikonográfiai és művészettörténeti értelmezésükig.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A főigazgató hangsúlyozta: a munkabizottság az ötévesre tervezett kutatási projekt első szakaszában nem tervezi a szabadbattyáni ásatások folytatását. A most meginduló komplex tudományos kutatási program először azt szeretné tisztázni, hogy mi a Magyarországra került darabok pontos származási helye. Amennyiben a tudományos vizsgálatok alapján bebizonyosodik, hogy a tárgyak Polgárdi-Szabadbattyán környékén kerültek elő, más megvilágításba kerül majd a környék római kori régészeti lelőhelyeinek kutatása, így a szabadbattyáni épületegyüttes feltárása is.
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Baán László leszögezte: a magyar állam továbbra is elkötelezett a Seuso-kincsek további darabjainak megszerzésében, de az ügy lezártáig - annak sikere érdekében - nem adott bővebb információt.
	&nbsp;

	MTI 2014. augusztus 15., péntek 10:29






  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Augustus villájának eddig nem látott részét is megnyitják az évfordulóra Rómában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1173589</link><pubDate>2014-08-12 15:34:42</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2014. augusztus 6., szerda (MTI) - Augustus villájának eddig nem látott termeit is megnyitják a római császár halálának 2000. évfordulóján, amelyről rendkívüli régészeti meglepetésekkel, kiállításokkal és konferenciával emlékeznek meg Rómában.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Augusztus 19-én hunyt el Gaius Iulius Caesar Octavianus Augustus a campaniai Nola városában 14-ben.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A császárról és koráról egész nyáron az Augustus-fórumon rendezett multimediális előadás emlékezik meg.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Augustus halálának a napján nem lesz rendkívüli esemény, a római birodalom megalapítójának tartott római császár halála kétezredik évfordulójára emlékező programok nagy része szeptembertől kezdődik Rómában - közölte Dario Franceschini kulturális miniszter és Mariarosaria Barbera, a római műemlékvédelmi felügyelőség vezetője.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Szeptember 12-től látogatható lesz Augustus feleségének, Líviának a Prima Porta római városrészben megmaradt és az évfordulóra restaurált villája. Az épület falait kertet idéző freskók díszítették: az eredetiek a Museo Nazionale Romano római régészeti múzeumba kerültek. A villa falaira tökéletes másolatokat helyeztek vissza.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Szeptember 17-én olasz és külföldi tudományos intézetek részvételével nemzetközi konferencia idézi fel Augustus életét és tetteit a római Altemps-palotában levő régészeti múzeumban.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Szeptember 18-tól kétszeresére bővül a Palatinus-dombon lévő Augustus-villa látogatható termeinek a száma.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az évfordulóra nyitják meg október elsejétől a vicus Iugarius ókori utcát, amely a Forum Romanumot az egykori zöldségpiaccal, a Forum Holitoriummal kötötte össze. A császárral azért áll kapcsolatban, mivel a vicus Iugarius az Augustus fogadott apjaként ismert Iulius Caesar által emelt és Augustus által befejezett Iulia bazilikától indult. Ebben az utcában lakott később a költő Ovidius is.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;November 14-én a római régészeti múzeumban az augustusi naptárreformot mutatja be kiállítás.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az augustusi évfordulóra külön okostelefonos alkalmazás is letölthető lesz. Ezen kívül Róma városa szeptembertől egy évig érvényes "bérlettel" is megajándékozza az ókori műemlékek látogatóit: ezzel a Colosseum, a Forum Romanum és a Palatinus együttese egy éven át akárhányszor felkereshető, 25 euróba kerül, 18 euróba a 18 éven aluliak számára.&nbsp;
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Augustusról a császár által emelt műemlékeket őrző többi olasz városban is megemlékeznek - Milánótól, ahol uralkodása alatt színház épült a szicíliai Siracusáig, ahol diadalívet építettek a császárnak.&nbsp;

	MTI 2014. augusztus 7., csütörtök 13:44
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Etruszk arisztokratasírok leleteit mutatja be kiállítás az olaszországi Vulciban]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1171820</link><pubDate>2014-08-06 22:49:54</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2014. augusztus 6., szerda (MTI) - Ezüstlemezekből formázott, kéz alakú domborműveket is találtak abban az etruszk nemesi sírban, amelynek anyaga szeptember közepéig látható a Rómától ötven kilométerre fekvő Vulciban.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A halhatatlan hercegek - Vulci etruszk arisztokráciájának dicsősége című kiállítás mintegy nyolcvan&nbsp;ókori tárgyat mutat be az egykori etruszk város temetőjében az utóbbi években feltárt sírokból.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Köztük vannak annak a monumentális, a Krisztus előtti 7. század második felére datált sírkamrának a leletei is, amelyet 2013 tavaszán találtak meg. A régészek az Ezüst kezek sírjának keresztelték el az itt talált két kéz alakú domborműről, amelyet az etruszk ötvöstechnika szerint ezüstlemezekből készítettek. A kezek körmeit arannyal festették be.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A feltételezések szerint az ezüstkezek egy csaknem két méter magas szobor végtagjai voltak, az egyedüliek, amelyek megmaradtak az eredeti, valószínűleg fából faragott alkotásból. A két kezet is apró darabokra törve találták meg, mivel a sírt az évezredek során többször feltörték és kirabolták.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Ennek ellenére a sír cserépedényeket, egy lovas kocsi darabjait, arany ékszereket és arany ruhadíszeket is megőrzött. 1950, arannyal fedett bronzgombot is találtak a hozzájuk tapadt szövetfoszlányokkal. Az egy év alatt restaurált leletek arról tanúskodnak, hogy a sírkamra magas rangú arisztokratáé, talán egy hercegé lehetett. Az ezüstkezű szobor is őt ábrázolhatta, vagy esetleg azt a célt szolgálta, hogy az elhunyt nyugalma felett őrködjön.&nbsp;

	MTI 2014. augusztus 6., szerda 13:49







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Új etruszk sírokat nyitnak meg Tarquiniában]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1170106</link><pubDate>2014-07-31 22:20:48</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Róma, 2014. július 29., kedd (MTI) - Eddig sohasem látott sírokat nyitnak meg a látogatók előtt az olaszországi Tarquinia etruszk nekropoliszában. Az ókori temető a kerekesszékesek számára is megközelíthető.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Szeptembertől tekinthető meg a Tomba Bartoccini-sírkamra, amely felfedezőjéről kapta a nevét. A Krisztus előtti 6. századból származó etruszk sírt Renato Bartoccini találta meg 1959-ben. Most először nyitják meg a nagyközönség előtt.&nbsp;

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A kereszt alakú sírkamra a templomos lovagok találkozóhelyeként is ismert. A föld alatti termekben a lovagok titkos szexuális beavató szertartásokat tartottak. Ezekre utalnak az etruszk falakra rajzolt középkori graffitik.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A látogatók a Pulcella nevű sírt is felkereshetik. Ez lesz az első etruszk sír Tarquiniában, amelynek hosszú folyosószerű bejáratát úgy alakítják ki, hogy kerekesszékkel is be lehessen jutni.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;1985-ben vízvezetékcsere közben bukkantak rá a Kék démonok sírjára, amelyet szintén most nyitnak meg az érdeklődők előtt.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A három új sírral húszra emelkedik a Tarquiniában megtekinthető etruszk sírok száma, de később további öttel, köztük a Bikák sírjával is gazdagodik majd a bejárható leletek száma.&nbsp;

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Rómától hetven kilométerre levő nekropoliszban 6422 sírt találtak meg eddig, ám csak egy részüket tárták fel. A kétszáz freskókkal díszített sírból közel ötven lehetne látogatható. Pénz és felügyelet hiányában azonban csak töredéküket lehet felkeresni. A sírkamrák freskóit speciális üvegfal védi állandó hőmérsékletet biztosítva és szabályozva a termekben levő nedvességet.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;(www.etruriameridionale.beniculturali.it)

	MTI 2014. július 29., kedd 11:58


	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Újjászületett a római Colosseum első öt árkádsora, a restaurálás folytatódik]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1170102</link><pubDate>2014-07-31 22:09:41</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2014. július 30., szerda (MTI) - Lebontották a római Colosseum egy részét övező állványokat, miután sikerrel véget ért az ókori amfiteátrum helyreállításának első fázisa.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Öt árkádsor nyerte vissza eredeti fényét és színét a Colosseum külső homlokzatán. A restaurálás tavaly októberben kezdődött el és július 20-án ért véget. További napokat vett igénybe az állványok eltávolítása.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; "Az amfiteátrum falainak tisztítása kizárólag szobahőmérsékletű víz permetezésével történt. Semmiféle oldószert nem alkalmaztunk" - mondta el Mariarosaria Barbera, a római régészeti főfelügyelet vezetője.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A következő öt árkádsor felállványozása szeptember végén kezdődik és ezzel egy időben további ötön is megkezdik a restaurálási munkákat - mondta el Barbera a Colosseum helyreállításáról tartott keddi római sajtótájékoztatón. A i. sz. 80-ban megnyitott amfiteátrumban nyolcvan árkádsor követi egymást.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A helyreállítás a tervek szerint a következő hónapokban gyorsabb ütemben halad. Mariarosaria Barbera 2016. március elejére jósolta a Colosseum külső restaurálásának befejeztét.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az olasz főváros egyik jelképének tartott és a leglátogatottabb római műemléknek számító Colosseum újjászületését a Diego Della Valle olasz cipőgyáros vezette vállalkozói csoport 25 millió eurós (7,7 milliárd forint) finanszírozása tette lehetővé.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Della Valle kijelentette, a Colosseum restaurálása azt bizonyítja, hogy Olaszország képes eredményt felmutatni, ha "az állami és a magánszféra szerencsésen egymásra talál". A vállalkozó szégyennek nevezte, hogy a folyamatosan darabjait veszítő pompeji ásatások megmentésére a mai napig nem sikerült szponzort találni.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az IlSole24Ore olasz gazdasági napilap internetes oldala videót közölt a Colosseum restaurálási munkáiról.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az évszázados szennyeződésektől megtisztított első árkádsorok szemmel láthatóan fényesebbek, és visszakapták eredeti mézsárgás színűket, a Colosseum ugyanis nem fehér volt.&nbsp;

	

	&nbsp;

	MTI 2014. július 30., szerda 17:44







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();






  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();

]]></encoded></item><item><title><![CDATA[A harmincas években Pompejiről készült felvételeket tettek közzé a világhálón]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1167484</link><pubDate>2014-07-22 22:23:50</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2014. július 22., kedd (MTI) - A régi olasz filmhíradókban a pompeji ásatásokról vetített fekete-fehér kockákat tett fel honlapjára kedden a La Repubblica című olasz napilap az olasz filmarchívum közreműködésével.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; Az 1934-ben Rómát Nápollyal és a délolasz várost Pompejivel összekötő népvasút első útja, az ásatások romjai között hosszú télikabátban sétálók csoportja és a füstölgő Vezúv is látható azon a tizenhárom rövidfilmen, amelyet a harmincas években forgattak a régészeti területen és környékén.

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A filmhíradóknak szánt kockákat az 1924-ben alapított, és a Benito Mussolini vezette fasiszta rezsim szócsövévé vált Luce filmintézet rögzítette a Cinecittá filmgyár számára. A felvételeket a korabeli olasz politikát dicsőítő szöveg kíséri, és fasiszta jelképek is feltűnnek bennük.&nbsp;

	

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A harmincas évek óta most először látható felvételeknek nemcsak történelmi, hanem régészeti jelentősége is van, mivel a filmek a pompeji ásatásoknak az 1943-as bombázások előtti állagát mutatják: többek között a gladiátoriskolát (Schola Armaturarum) és annak freskóit, amelyek örökre elvesztek a második világháborús omlásokban. Az ókori iskolát később restaurálták, de 2010 novemberében az eső elmosta az épület falát, és azóta sem állították helyre.&nbsp;

	&nbsp; &nbsp;&nbsp;

	MTI 2014. július 22., kedd 18:47


	 
  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


	&nbsp;

  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();
]]></encoded></item><item><title><![CDATA[Japán üzletember fizeti a római piramis helyreállítását]]></title><link>//gportal.hu/gindex.php?pg=35109890&amp;postid=1165928</link><pubDate>2014-07-16 20:35:33</pubDate><author><![CDATA[]]></author><description><![CDATA[
	Sárközy Júlia, az MTI tudósítója jelenti:
	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Róma, 2014. július 16., szerda (MTI) - Kétharmadát már restaurálták a Rómában álló&nbsp;ókori Cestius-piramisnak, amelynek felújítását Jagi Juzo japán milliomos finanszírozza.
]]></description><encoded><![CDATA[
	&nbsp; &nbsp; A japán üzletember és Dario Franceschini olasz kulturális miniszter együtt látogatott el kedden a Cestius-piramishoz, amelynek&nbsp;&nbsp;nagy részét már megszabadították a műemléket eddig eltakaró állványoktól. Bejelentették, hogy a piramis teljes helyreállítása jövő nyárra készül el.

	&nbsp;&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;A Kr.e. 18. és 12. között épített piramist az Augustus korában élő gazdag Caius Cestius római praetor emeltette saját sírhelyeként. A több mint harminchat méter magas, carrarai márvánnyal borított műemléket utoljára a hatvanas években restaurálták. Azóta a római járműforgalom közepén álló piramis sokat károsodott, benőtte a gyom és eredeti csillogó fehér színét is elveszítette.&nbsp;&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; "Rómában járva vettem észre, hogy a piramisnak fehérnek kellene lennie. A fehér ugyanis a kedvenc színem. Úgy gondoltam, én teszem lehetővé a műemlék újjászületését" - számolt be az újságíróknak a fehér öltönyben nyilatkozó Jagi Juzo.&nbsp;

	&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;Az olasz divatcikkek japán importjából meggazdagodott üzletember két millió euróval (600 millió forinttal) finanszírozta a piramis helyreállítását. Arról is beszélt, hogy a piramis átadása után kész más római műemlékek restaurálásában is segíteni.

	MTI 2014. július 16., szerda 18:04






  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();







  window.___gcfg = {lang: 'hu'};

  (function() {
    var po = document.createElement('script'); po.type = 'text/javascript'; po.async = true;
    po.src = 'https://apis.google.com/js/plusone.js';
    var s = document.getElementsByTagName('script')[0]; s.parentNode.insertBefore(po, s);
  })();


]]></encoded></item></channel></rss>
